Author Archives: gretchen

2. Az Új Isten Kinyilatkoztatás

Ahogy ez Isten Üzenethozójának,
Marshall Vian Summers-nek ki lett nyilatkoztatva
2009 Február 12 én,
Boulder, Colorado

Van egy Új Kinyilatkoztatás Istenről, egy Kinyilatkoztatás, amely kivezeti Istent az emberiség ősi történelméből, a konfliktusokból és a fantáziákból és az emberiség félreértéseiből. Ez a Kinyilatkoztatás bevezeti Istent a világegyetemben lévő élet nagyobb panorámájába, az úgynevezett Nagyobb Közösségbe.

Most szükséged van erre az új megértésre Istenről, mert az ősök Istene egy kis Isten volt, a te világod és a te időd Istene, a kultúrád Istene, a néped Istene az ősi időkben.

De az emberiség kinőtte ezt az Istent, ezt az emberi Istent, ezt a dühös Istent, ezt a bosszúálló Istent, ezt az Istent, amely úgy tűnik, hogy a személyiséged és a tendenciáid kivetítése.

Nem arról van szó, hogy az ősök tévedtek; csak arról, hogy a megértésük korlátozott volt. Nem arról van szó, hogy Istent a saját hasonlatosságukra teremtették; hanem arról, hogy nem tudtak megérteni egy olyan Istent, ami túlmutatott a hasonlóságukon.

Az Új Kinyilatkoztatás egy nagyobb összefüggésben jeleníti meg Istent, a világegyetemben lévő intelligens élet kontextusában. Ez egy nem emberi kontextus, mert nem egy emberi világegyetemmel állsz szemben.

Nem egy olyan Isten, amely egyedül e világgal foglalkozik. Nem egy olyan Isten, amely oly módon bírál, ahogy te bírálnál vagy oly módon ítélkezik, ahogy te ítélkeznél. Nem olyan Isten, akinek dicséretre és imádatra van szüksége, akinek engedelmességre és hízelgésre van szüksége. Az a törzs régi Istene. Az a régi Isten, amely egy nemzetet pártfogol a másik felett, egy népet a másik felett. Ez egy régi eszme Istenről.

De látod, Isten soha nem volt ilyen. Mivel az Isten, akire az emberek tekintettek és imádtak, az Isten, akit az emberek megértettek és félreértettek, mindig is a Nagyobb Közösség Istene volt – a tér hatalmas kiterjedése, más dimenziók valósága, számtalan fajok lényei, teljesen eltérő az emberi családtól.

Ez a világegyetem egy Istene – nem egy világ, egy nép, egy törzs Istene; nem egy olyan Isten, aki úgy gondolkodik, cselekszik és viselkedik, ahogyan az emberi lények gondolkodnak, cselekszenek és viselkednek.

Ez az Isten nincs korlátozva csak egy Kinyilatkoztatásra, hiszen egymást követő Kinyilatkoztatások lettek adva az emberiségnek. És most van egy Új Kinyilatkoztatás az emberiség számára, hogy felkészítse az emberi családot a nagy változásra, ami a világra érkezik és felkészítse az emberiséget a jövőjére, a sorsára és a világegyetem intelligens élettel teli Nagyobb Közösségével való találkozására.

Nem lesz lehetséges számodra, hogy Istenre a régi módon gondolj, ha meg akarod érteni Isten Új Kinyilatkoztatását a világ számára. Nem fogod tudni megérteni az intelligens élet valóságát és jelentőségét a világegyetemben, ha Istenre a régi módon gondolsz.

Mert a régi Isten kizárólagos volt az emberiség számára – egy nemzet Istene, egy nép Istene, egy faj Istene, csak egy világ Istene.

Ezért volt a régi Isten túlságosan korlátozott és túlságosan felismerhető az emberiség hasonlatosságában, hogy megértse Isten valódi természetét és célját, még itt is ebben a világban.

A régi Isten az embereket háborúba vette. A régi Isten úgy tűnt, hogy nem foglalkozik azon emberek és nemzetek jólétével, amelyeket Isten nem kedvelt. A régi Istent királyok, uralkodók és nemzetek használták, hogy igazolják és felerősítsék a nemzetük sérelmeit és ambícióit.

Úgy tűnt, a régi Isten örömmel bünteti az emberiséget azokért az elkerülhetetlen hibákért, amelyeket az emberiség e különvált állapotában elkövetne ebben a világban élve.

Tehát a Menny és a Pokol egész elképzelése a régi Istenre vonatkozó hitre és feltételezésekre épült.

De az új Isten, a Nagyobb Közösség Istene,a saját valóságodnál nagyobb valóság Istene, megkövetel egy új definíciót mindezekről a dolgokról. Mert Isten valósága annyira különbözik attól, ahogy Istenre tekintettek és hittek benne a múltban.

Isten nem támogat egy nemzetet a másik fölött. Isten nem vezeti a népeket háborúba. Isten nem kívánja az egyik nemzet győzelmét a másik nemzet fölött vagy az egyik nép hódítását a másik nép fölött.

Isten nem akar természeti katasztrófákat, csapásokat, betegséget, szerencsétlenséget. Ezekért hibáztathatod a régi Istent, de nem az új Istent. Mert Isten mozgásba lendítette a természeti erőket, az evolúciót és a geológiai változásokat az idők kezdetén és ez most mind magától működik.

Isten intelligens. Istennek nem kell minden egyes kis dolgot igazgatnia. Istennek nem kell a véredet az ereidben mozgásban tartania vagy a több millió sejtedet működtetnie. Istennek nem kell a világ időjárását működtetnie.

Istennek nem kell a világ nemzeteit, a világ gazdaságát igazgatnia. Ez mind mozgásban van. Az idők kezdetén mozgásba lett lendítve.

De Isten figyeli a világot és az összes világot – hívja a különváltakat, hogy visszatérjenek, hívja a vallási útakon keresztül, hívja a lelkiismeret útjain keresztül, hívja az igazi szeretet és felismerés útjain keresztül.

A világegyetem Istenét nem érdekli, hogy milyen vallásos hited van, csak annyira, hogy segítsenek eljutni téged a mélyebb Tudáshoz, amelyet Isten helyezett beléd – egy mélyebb intelligencia, amit Isten helyezett beléd, hogy irányítson téged, megvédjen és elvezessen téged a nagyobb szolgálathoz és hozzájáruláshoz a világban.

A régi Istent a vallási intézmények uralták. Ha nem támogattad ezeket az intézményeket és nem hittél az ideológiájukban, úgy tekintettek rá, hogy megsértetted Istent, hogy pokolba leszel küldve. De Isten nem törödik ezekkel a dolgokkal.

Az emberiség hitei és elragadtatásai, rögeszméi és fantáziái nem azok a dolgok, melyek megérintik az Istent. A lelkiismeret és a szív mélyebb mozgása az. Az önzetlen adakozás cselekedete az. A megbocsátás cselekedete és a saját személyes szükségleteiden és preferenciáidon túli hozzájárulás vágya az. Egymás elismerése az. Egy ellenség baráttá válása az. A kifosztott természetes világ gyógyítása az. Ezek azok a dolgok, amelyek megérintik a világegyetem Urát.

Ha meg akarod érteni az emberiség sorsát és jövőjét az élet Nagyobb Közösségében a világegyetemben, ha meg akarod érteni, hogyan kell felkészülnöd a változások Nagy Hullámaira, amelyek a világba érkeznek, akkor egy új megtapasztalásra és megértésre van szükséged Istenről.

Ha ragaszkodsz a régi eszméidhez, a régi definíciókhoz, akkor nem fogod megérteni, hogy mivel néz szembe az emberiség és hogyan kell felkészülni. Azt fogod gondolni, hogy ez az idők vége. Azt fogod gondolni, hogy ez egy nagy büntetés. Azt fogod gondolni, hogy ez a végső csata – mindezek a dolgok, melyek úgy tűnnek, hogy egy nagy finálét jeleznek az emberi megtapasztalásban.

De az emberiség csak hátrahagy egy fejlődési szakaszt és belép egy másikba. Egy nagy átmenet a törzsi társadalmak és háborúzós frakciók világától egy jobban egységesebb és erősebb emberiségig – egy olyan emberiség, aki szabad, szabadon élhet és működhet az élet Nagyobb Közösségén belül; egy olyan emberiség, aki szembe tud nézni a világegyetemből érkező más fajok beavatkozásával és létre tudja hozni a saját kapcsolatfelvételre vonatkozó szabájait; egy egyesült emberiség, aki képes megtanulni élni a világ határain és korlátozott erőforrásain belül, anélkül, hogy feledésbe és hanyatlásba vezetné azt.

Az egységes emberiségnek szüksége lesz egy új tapasztalatra és megértésre az Isteniről, ha meg akarja tenni ezt a nagy átmenetet és el akarja kerülni a konfliktus, versengés és háború egyre növekvő kísértését. A hanyatló erőforrások világával, a környezeti bezavarások világával, az erőszakos időjárás és a növekvő gazdasági instabilitás világával szemben, egy nagyobb tapasztalatra lesz szükséged az Isteniről és különösen a benned lévő Tudás hatalmáról. Mert ezen a mélyebb szinten, az értelem felszine alatt fog Isten megérinteni és megmozgatni, pontosan az Isteni vonzalom ereje által.

Az értelmeddel nem tudod megérteni Istent. Nem csökkentheted le Istent egy racionális alapelvre. Látnod kell, hogy Isten nem működteti a világ összes funkcióját, mert ezek az idők kezdetén mozgába lettek lendítve.

Itt nincs konfliktus a Teremtés és az evolúció között. Valójában nincs konfliktus a vallás és a tudomány között. Mindezek ugyanabból a valóságból születtek, ugyanolyan szükség van az élet megértésére, ugyanolyan szükség van az emberi hibák kijavítására és az emberi család biztonságos jövőjének megteremtésére.

A vallás és a tudomány ugyanazon erők által van megrontva – az egyéni hatalom iránti vágy, az egyik csoport uralkodása a másik felett, uralomért küzdő intézmények. Mindkettő ortodox a saját igazában és általában mindkettő korlátozott és önvédelmi.

Ahelyett, hogy megpróbálnád összekapcsolni a múltat a jelennel és a jövővel, a legjobb a múltat menni hagyni, hogy meglássuk, hogy az emberiség megértése az Isteniről önmagában egy evolúciós folyamat. Ha megpróbálod összekapcsolni a jövőt a múlttal, vagy meg fogod tagadni a jövőt, vagy meg kell változtatnod a múltról való megértésedet.

Az ókori próféciák nem fognak beteljesülni. A messiás nem fog visszatérni a világba. Itt az ideje, hogy a Tudás megjelenjen. Ez az emberi együttműködés és az emberi felelősség korszaka. Egyik nagy vezető sem fogja az emberiséget egy dicsőséges jövőbe vezeti. Nem lesz egy olyan egyén, aki eljön és rendezni fogja a pontszámokat, és bosszút áll a gonoszokon. Ez a régi eszme Istenről. Ez már nem releváns, és sosem volt igazán igaz. Ez az emberek vágya, hogy végleges megoldást találjanak az élet talányaira, az élet kérdéseire, az élet problémájára.

Azért lettél a világba küldve, hogy megtegyed itt a hozzájárulásodat, egy konkrét hozzájárulást bizonyos emberekre vonatkozólag, bizonyos helyzetekben. Ne gondold, azt, hogy ezt már érted. Ne feltételezd azt, hogy ebben már teljesen részt veszel.

Ne gondold azt, hogy azért mert egy bizonyos vallási ideológiában hiszel, azért meg leszel mentve. Mert, ha nem teszed meg azt, amiért ide jöttél, ha nem azokkal vagy kapcsolatban, akikkel kapcsolatba kellene lenned és az ajándékaidat átadnod, akkor a hit önmagában nem fogja áthidalni ezt a szakadékot és megszüntetni a Különválást közted és Isten között.

Az Istennel való újraegyesülésért, jobban olyanná kell válnod mint, amit Isten teremtett benned. Isten elhelyezte benned a Tudást, hogy irányítson és megváltson. A hitek másodlagosak és gyakran e megváltás útjában állnak.

Azt gondolni, hogy a vallásod az egyetlen igazi vallás a megváltásod útjában fog állni. Más nemzetek, népek és vallások elítélése megakadályozza, hogy megkapjad ezt a megváltást. Ha önelégült vagy és a hited védelmezője vagy, ez meg fog vakítani és hátat fogsz fordítani Istennek.

Bíznod és hinned kell az Isteniben, hogy Istenre újként gondolj, hogy felismerd a felelőségeidet itt és felismerd, hogy hozzájárulás végett lettél a világban küldve, nem azért, hogy bírálkodj és kritizálj.

Itt fel kell ismerned, hogy Isten kezdeményezte a világ összes vallását és mindezek emberek által lettek megváltoztatva, még radikálisan is meg lettek változtatva. Tehát a múlt hibáinak helyreállítása, az igaz hit megújítása és az ősi vallások nagyszerű igazsága tiszta formájukban való feltárása érdekében Isten küldött egy Új Kinyilatkoztatást a világba, nem pedig a világ vallásainak helyére, hanem tisztázni ezeket, és új erőt és hatalmat adni nekik, és nagyobb egységet egymással.

Ez azonban nem csak egy korrekció; ez egy előkészület a jövő számára, amely ellentétben áll a múlttal. Egy nem-emberi univerzummal szembesülsz. Környezeti pusztítással és egyre növekvő instabilitással és bizonytalansággal állsz szemben a világban. A hanyatló erőforrások világával szembesülsz, olyan világgal, ahol az egyre növekvő népességnek kell a lassan zsugorodó kútból innia. Imádkozhatsz Istenhez, hogy megmentsen téged, de Isten téged küldött ide, hogy megmentsd a világot, hogy eljátszad a kicsi, de lényeges részed ebben.

Ez nem az idők vége. Ez egy nagy átmenet. Ez nem a világ vége. Ez egy nagy elszámolás és a Kinyilatkoztatás új ideje.

Sok dolog véget fog érni. Sokféle életmódot kell megváltoztatni. Az emberi megértésnek változnia kell. Az emberi felelősségnek növekednie kell. Az emberi együttérzésnek növekednie kell. Az emberi megbocsátásnak növekednie kell. Úgy fog tűnni, mint az idők vége, mintha az egész világ rád szakadna, kataklizmikus változások és felfordulás ideje. De valójában itt az ideje az emberiségnek felnőni, bölcsé válni és felkészülni a jövőjére.

Csak Isten tudja, mi jön a horizonton túlról és csak Isten tud téged erre teljesen felkészíteni. Talán felismersz bizonyos megoldásokat a világ problémáira, de te nem tudod magadat felkészíteni a változások Nagy Hullámaira vagy a világegyetemben lévő intelligens élettel való találkozásra.

Isten küldött egy Új Kinyilatkoztatást a világba, hogy felkészítse az emberiséget a jövőjére, hogy figyelmeztesse az emberiséget a világban lévő és a világon túli nagy veszélyekkel kapcsolatban és, hogy megáldja az emberiséget a tudás hatalmával és jelenlétével, amely azért lett elhelyezve mint egy mélyebb erő minden emberen belül, hogy az emberiség a békét választja a háború helyett, az együttműködést a megosztottság helyett, megoldást a bizalomvesztés helyett, szabadságot a megadás helyett és a felelőséget a gyengeség helyett.

Ez nem egy néhány inspirált egyén kiváltsága vagy egy pár kis csoport dolga, hogy támogassa az emberi családot. Ennek olyannak kell lennie, ami messzire és szélesen elér. Nem mindenkinek kell fogadnia és hinni Isten Új Üzenetében, de elég emberhez el kell jutnia ahhoz, hogy hatása legyen itt, hogy az életedben lévő Isteniről és az életed mélyebb mozgatásáról egy új tudatosságot és megtapasztalást nyújtson.

Itt el kell majd engedned a Menny és a Pokol fogalmait, a hitedet az útolsó ítéletnapban és mindezeket a dolgokat, mert nem illeszkednek a nagyobb valóságba, ahová belépsz.

Ha követed a Tudást, közelebb kerülsz Istenhez. Ha megtagadod a Tudást és a félelmeidet és az ambicióidat követed, tovább távolodsz Istentől. Ha átadod az ajándékaidat a világban, akkor nem kell újra idejönnöd. Ezzel befejezted ezt az evolúviós és fejlődési ciklust.

Isten nem fog csak visszavinni a Mennybe. Isten munkába fog állítani a világegyetemben, a különváltak valóságában. Sok jelenlegi és sok jövőbeli feladatod van. Ezek elől nem futsz el a Mennybe, mert sok az elvégzendő munka, látod. Isten nem vesztegeti ezt a lehetőséget. A te megváltásodnak kell lennie a forrásnak mások inspirálásához és továbbra is rezonáló és pozitív hatással kell lennie az életre a világegyetemben.

Senki nem lesz a Pokolba küldve. De az emberek már a Pokolban élnek, különválva Istentől – a saját félelmetes képzeletük Poklában, az önmaguk, gyülöletének és mások gyülöletének a Poklában, a saját körülményeik Poklában, az elszigeteltségük Poklában. Igen, vannak rosszabb Poklok, mint ez, de Isten nem fog odaküldeni.

De ha ki vagy hagyva Isten Kegyelméből és Erejéből, Isten Providenciájából és Isten Útmutatásából, akkor a Pokol mélyülni fog és végtelennek tűnhet. De nem végtelen, mert Isten beléd helyezte a Tudást, és végül rá fogsz ébredni, hogy követned kell ezt a Tudást, el kell fogadnod ezt a Tudást és csak a Tudás tud a Különválásod Poklából, az elszigeteltségedből és a saját sérelmeidből és önmegtagadásodból kivezetni.

Végül Isten mindenkit vissszanyer, még a legbűnösebbet is. Nekik csak tovább kell dolgozniuk a saját megváltásukért; nekik többet kell adniuk, hogy ellensúlyozzák a káros hatásukat másokon. Itt a királyoknak vízhordóknak kell lenniük és földeket szántani. Itt a zsarnokoknak utcát kell söpörnijük.

Az emberek türelmetlenek. Ítéletnapot akarnak; mindent be akarnak fejezni. Nem akarnak nagy kérdésekkel, nagyszerű megoldatlan kérdésekkel együtt élni. Azt akarják, hogy Isten büntessen másokat, akiket maguk nem fognak vagy nem tudnak megbüntetni. Azt hiszik, hogy tudják, mi az igazság.

Ezért van tele a régi Isten bosszúval és haraggal és megtagadással, hogy az emberek kényszerítve lettek hinni a halál és a Pokol fenyegetését. Ez egy primitív mód így az életre tekinteni. Tudatlan módja az életre tekinteni így. Nem veszi számításba az Isteni valóságot vagy a te Isteni természeted és sorsod valóságát.

Isten végül is mindenkit vissza fog hívni, de ez a végül is sokára lehet. Ideiglenesen szenvedsz; sötétben és zavarban élsz. Nem vagy tudatában az erődnek, nem vagy tudatában az értékednek vagy a benned lévő Tudás erejének, ami várja, hogy felfedezék, ami próbálja megmenteni az életedet, még ebben a pillanatban is.

Ha az emberiség el akarja kerülni a nagy összeomlást a jövőben, ha meg akar szabadulni a világegyetemből érkező más fajok dominanciájától, akkor most hallgatnod kell és egy új és nagyobb megértést kell szerezned az életedben lévő Isteni Jelenlétről és Erőről, az emberiség sorsának az igaz természetéről, és hogy mi lesz szükséges az emberektől, csoportoktól és nemzetektől ahhoz, hogy bölcsen döntsenek szembenézve a változó világgal.

Itt a régi hiedelmek tisztázódnak és megtisztulnak. Itt nem hagyod el a nagy hagyományokat. Ehelyett meglátod az egymással való kapcsolatukat, és a nagy értéket és bölcsességet, amely a tanításuk lényegének középpontjában áll.

De a kozmológiád meg fog változni, mert beléptek a Nagyobb Közösségbe. A vallásod most nem lehet csak egyedül egy világ vagy egy nép vallása. Egy Nagyobb Közösségi vallásnak kell lennie a világegyetem Istenével, a világegyetem lelkiségével, ami egyesít és összekapcsol a másikkal az eltérő nézetek és értelmezések ellenére.

Harcolj ez ellen és akkor Isten Akaratával és Tervével harcolsz, amit az emberiségnek szánt. Tagadd meg ezt, és akkor megtagadod a jövődet, az evolúciódat és az alapvető oktatásodat, amit most meg kell kapnod. Támadj Isten Új Kinyilatkoztatára és ezzel tovább távolodsz az életedben lévő Isteni Jelenléttől és Erőtől.

Ezek a Kinyilatkoztatások mind kapcsolatban állnak. De látnod kell a tiszta fonalat és tartalmukat, hogy ezt megértsd.

A legtöbb dolog, amiben az emberek hisznek csupán emberi kreáció – a történetek, a csodák, a történetek és csodák hagyományai – emberi teremtés. Az, hogy Isten néhány nap alatt teremtette a világot, egy emberi kitaláció, egy korlátozott felfogás kísérlete, hogy megértse a Teremtés valóságát és misztériumát. Olyan mintha egy öt évest kérnél, hogy beszéljen a világ fejlődéséről. Csak egyszerű nyelvvel, egyszerű történetekkel és csak egyszerű időkeretben tudják megtenni. Nem tudják még megérteni a kiterjedését, a hatalmasságát és az összetettségét annak, amit előttük van.

Tehát, miközben a tudatosságodat és a megértésedet bővíted, egy nagyobb megértésre teszel szert az Isteniről, a Teremtés csodájáról és a megváltás még nagyobb csodájáról.

Itt az új Isten a régi Isten leleplezve, letisztázva, nincs ősi értelmezésbe vagy ősi mitológiába öltöztetve. Mert csak egy Isten létezik és ez az összes világegyetem Istene, az összes faj Istene. Istennek van egy megváltási Terve mindegyiknek, és mindegyik a Tudás révén van visszakövetelve, mert Isten mindegyikben elhelyezte a Tudást.

És bár a világegyetemben a legtöbb faj kevésbé szabadabb mint az emberiség ebben a pillanatban – nagyon sok faj más fajok elnyomása alatt szenved, vagy teljes mértékben világi és technológiaivá lettek – a megváltás Terve még mindig ott van számukra.

De meg tudod mondani, hogy ez mi? Természetesen nem. Meg tudod határozni Isten Tervét és Akaratát a világegyetem számára? Természetesen nem. Meg tudod egyáltalán érteni az intelligens élet Nagyobb Közöséggét – milliárd, milliárt, milliárd fajok és még ennél is több?

Itt ahelyett, hogy megpróbálnád az életet beleilleszteni az ideológiádba, hogy mindent beszoríts a korlátozott megértésedbe, elkezded követni a benned lévő Tudás hatalmát és jelenlétét. Ez feltárja Isten Jelenlétét és Tervét az életedre. És felismered, hogy az értelmeden túlmenően egy nagyobb létmérete van a létezésednek és az értelemnek ezt szolgálnia kell.

Itt abbahagyod azt a kijelentést, hogy ismered Isten Akaratát, és alázatos leszel, és megengeded, hogy Isten Akarata számodra és ezekre az időkre fel legyen fedve. És ha a szándékod tiszta, akkor követni fogsz valamit anélkül, hogy nagy következtetésekre jutnál, anélkül, hogy kihírdetnéd magad, anélkül, hogy új ideológiát formálnál, ami valójában egy emberi kreáció.

A Tudás tudja, hogy hova mész. A Tudás tudja, hogy mi jön a horizonton. A Tudás ebben a pillanatban is megpróbál téged megvédeni és felkészíteni. De te még nem vagy eléggé tudatában a benned lévő Tudás erejének és jelenlétének ahhoz, hogy meghalljad az üzeneteit, hogy figyelj a figyelmeztetésekre és fogadd el az útmutatást. Ezért biztosítja Isten Új Kinyilatkoztatása a Lépéseket a Tudáshoz, hogy hozzáférhess ehhez a mélyebb valósághoz és az életed mélyebb áramlásához.

Az emberiség nem tudja most magát megmenteni. Nem tud csak egy megoldást találni a változások Nagy Hullámaira. Nem tudja hogyan kell felkészülni az intelligens élet világegyetemére – egy olyan szintü versenyképes környezet, amit el sem tudsz képzelni. Ezért van egy Új Üzenet Istentől a világban – hogy átadja a Kinyilatkoztatást, hogy megadja a figyelmeztetést, hogy megadja a bátorítást és megadja a felkészülést.

Itt olyan emberré kell válnod, aki képes a Nagyobb Közösségben funkciónálni, egy ember aki képes az egész világra kivetítve gondolni, egy személy aki nem korlátozott és erőltetett egy korábbi megértés által, ami túlságosan korlátozott és hiányos ahhoz, hogy észrevegyed a változó körülményeket és a nagy kihívásokat, amelyek érkeznek.

Itt az Új Kinyilatkoztatás kinyitja az ajtókat, kiszélesíti a tudatosságodat és az észrevételedet, felszabadít a régi eszméktől, amelyek soha nem fogják megengedni, hogy lásd a jelent és a jövőt, hogy megszabadítson az ítélkezéstől és visszahozzon az életed rejtélyébe és erejébe és az életed nagyobb céljához a világban.

Istennek nagyobb Terve van az emberi család számára, de ez a Terv csak egyénileg a Tudáson keresztül követhető, együttműködésen és emberek egymás közötti felismerésén keresztül, környezetbeli felelőségvállalás révén az emberi család felé való elszámoltathatóság révén, alázattal és egyszerűséggel arrogancia nélkül, elítélés nélkül, önigazolás nélkül. Mert ezek mind csak emberi koholmányok.

És nem csupán az emberiségre korlátozódnak. Ezek a tendenciák léteznek a világegyetemen keresztűl. Ez a Különválás eredménye, az Istentől való nagy Különválás, ami mozgásba lett hozva a fizikális világegyetem teremtésével és kiterjedésével. A fizikai világegyetem csak egy kis része Isten Teremtésének.

De ez rád vár, hogy tanulj erről. Egy nagyobb utazás és sorsfeladat vár rád itt. De engedned kell, hogy az elméd kibővüljön, a szemeid kinyíljanak és a füleid halljanak, hogy szert tegyél erre a nagyobb felkészülésre és megértésre.

A régi vallások, ha megvetik egymást, valójában elavultá válnak és egyre jobban elavultá fognak válni a jövőben. Most Jézusra a Nagyobb Közösségen keresztül kell tekintened és Mohamedre és a Buddhára és az összes nagy szentre és küldöttségére egy nagyobb kontextusban – a Kinyilatkoztatások nagy sorozataként, amelyek mindegyike közelebb hozza az emberiséget egy világ civilizációhoz, és nagyobb együttműködéshez és a lélek mélyebb megtapasztalásához, amit Isten helyezett beléd. Ebben az értelemben minden vallás egyetemes, mindegyikük arra lett szánva, hogy támogassák a másikat, ahelyett, hogy versenyeznek és vádolják egymást.

Isten Akarata, hogy az emberiség egyesüljön, hogy megóvja a világot és, hogy felkészüljön a jövőjére a Nagyobb Közösségben – egy olyan jövőre, ahol az emberiség szabadsága ismételten próbára lesz téve, egy olyan jövő, ahol az emberiség alien technológia által lesz elcsábítva, egy jövő sok veszéllyel, de egy olyan jövő, ahol az emberiségnek meg kell őríznie az emberi szabadságot és önrendelkezést e világon belül. Veszítsd el ezt és elveszítesz mindent – az emberiség összes elért eredményét.

Csak Isten Új Kinyilatkoztatása tudja megmutatni ezeket a dolgokat, mert ezek nem voltak részei Isten korábbi Kinyilatkoztatásainak. Mert az emberiségnek nem kellett tudnia a Nagyobb Közösségről és az emberiség a korábbi korszakokban nem állt szemben egy hanyatlásban lévő világgal.

De most ezekkel a dolgokkal szembesülsz, és fell kell készülnöd. És ezért lett egy megbízott a világba küldve, hogy elhozza Isten Új Üzenetét. Ő nem egy megmentő. Nem csodálatos. Ő egyszerű és alázatos. És ő az Üzenethozó.

Így az emberiség ismét próbára van téve egy Új Kinyilatkoztatással. Képes ezt fogadni? Képes megérteni? El tudja ezt fogadni, vagy küzdeni és vádolni fog és folytatni az erőszakot és a tudatlanság útjait? Az emberi értelem még mindig megpróbálja helyettesíteni a Tudás erejét az egyénen belül? Bővülni fog a vallás és terjeszkedni, vagy össze fog zsugorodni és önvédelmi állásba vonul?

Képesek lesznek az emberek megváltozni, hogy egy igazi, szívbéli változás legyen, hogy felkészítse őket a jövőre és egy nagyobb életet biztosítson és nagyobb biztonságot a világban? Ezek olyan kérdések, amelyeket csak az emberek válaszolhatnak meg.

De a Kinyilatkoztatás rajtad áll, mert a nagy szükség van előtted. És Istennek van még mondanivalója az emberi család számára és megadta az Új Kinyilatkoztatást és az új utat előre.

Ez az Új Istentől jött, új csak a megértésednek. Mert csak egy Isten létezik, és ez az Isten sem új, sem régi, de mindig is létezett. Az emberiség megértése az, aminek fejlődnie kell most és az Új Kinyilatkoztatás meg lett adva, hogy ezt lehetővé tegye.

A Kinyilatkoztatás nagy szükséggel lett adva, mert az emberiség nem ismeri fel a változások Nagy Hullámait és nem reagál a Nagyobb Közösségi erők jelenlétére, akik azért vannak a világban, hogy kihasználják a gyenge és megosztott emberiséget. Az emberiség nem válaszol és nem tudja magát felkészíteni időben és ezért lett a Kinyilatkoztatás megadva.

Azért is lett adva, hogy felemelje az emberiség megértését a saját spirituális természetét és valóságát illetően a Tudás szintjén, ahol nincsenek konfliktusok és ellentmondások a népek között. Mivel a Tudás nem állhat szemben önmagával, és a nagyobb szellemi valóságod és identitásod minden mással összhangban lett teremtve. Csak az emberi vélekedés arroganciája és az eluralkodó félelem jelenléte és a versengés, ami eltávolítja az embereket a valódi természetüktől és céljuktól itt.

De légy jó hangulatban, mert egy nagy Üzenet van a világba küldve a minden élet Termtőjétől. Legyen erős önbizalmad, mert a Tudás ereje és Jelenléte benned van. Ahogy tanulod a Lépéseket a Tudáshoz, meg fogod találni az erjét, a kegyelmét és vezetését saját magad és mások számára. És látni fogod, hogy valójában Isten teremtett és küldött a világba egy nagyobb célra, és hogy nagyobb sorsod van e világon túl, és egy nagyobb jövő az idő határain belül és azon túl.

1. Isten Megértése

Ahogy ez Isten Üzenethozójának,
Marshall Vian Summers-nek ki lett nyilatkoztatva
2007 Január 31.-én,
Boulder, Colorado

Itt az ideje, hogy jobban és egy tágabb értelemben megértsük Istent, aki az életed és minden élet Forrása és Szerzője ebben a világban és mindenütt a világok Nagyobb Közösségében, ahol élsz.

Ez az új megértés, nem a korábbi megértés korrigálása miatt van, inkább hogy bővítse, teljesebbé tegye, hogy nyitva maradjon az ajtó az életedben lévő Isteni Akarat és Jelenlét nagyobb megtapasztalásához.

Így egy Istentől érkező Új Üzenet bemutatásánál szükséges ezt a tapasztalatot megújítani, felfrissíteni, elválasztani mindazoktól a dolgoktól, amelyek emberi intézmények és emberi koholmányok által lettek hozzáadva, hogy nagyobb fókuszt és egyértelműséget biztosítson számodra.

Itt fontos, hogy ne keverjük össze Istent a vallással, mert sok szörnyű dolog történt a vallás nevében és Isten nevében. De Isten ezeken a dolgokon messze túl létezik – messze az emberi hibákon túl, messze az emberi képzeleten túl, messze az emberi koholmányokon túl és messze az emberi korrupción túl.

Most szükség van arra, hogy Istenre egy intelligens élet nagyobb arénájába gondolj, amelyben élsz, és amely magában foglal minden életet ebben a világban, de túlterjed ezen a Nagyobb Közösségben [a világegyetemben].

Az Isteni Valóság és az Isteni Akarat tiszta megtapasztalásához az életedben, szert kell tenned erre a Nagyobb Közösségi megértésre Istenről.

Egyébként úgy fogsz Istenre gondolni, mint a saját személyiséged vetülete, mint a saját érzelmeid, gondolataid és érzéseid vetülete. Ki fogod vetíteni Istenre a haragodat, a preferenciáidat, az ítélkezéseidet, bármilyen bosszú érzésed is legyen, az igazságosság és a büntetés elképzeléseidet, és így tovább.

De Isten mindezeken túl létezik – az igazi Isten, a tiszta Isten, aki ragyog mint a nap feletted. Függetlenül az égen lévő felhőktől, függetlenül a légkör szennyezettségétől és a földön lévő turbulenciától, Isten olyan mint a rád ragyogó nap.

De Isten túl van a napon, túl minden meghatározáson, amit adni tudsz. A történelmeiden túl, a nagy tanítókon és Isten nagy Üzenethozóin túl, a nagy spirituális könyveken és tanúságtételeken túl létezik Isten, az életed és létezésed Teremtője és a Szerzője.

Amit Isten teremtett benned, most is benned él. Az elméden túl, a gondolataidon és felfogásodon túl, az elképzeléseiden túl, az ötleteiden és hiedelmeiden túl egy benned lévő mélyebb helyen él – egy mélyebb elme, egy elme, amit az Új Üzenet Tudásnak nevez. Ez az elme, ami tud. Ez az elme, ami vár. Ez az elme, ami torzítás nélkül lát, félelem nélkül, preferencia nélkül, zavarodottság nélkül, spekuláció nélkül – a benned lévő mélyebb elme.

Ez az, amit Isten teremtett benned, ami állandó, ami örökké fog tartani. Az ideiglenes identitásodon túl ebben a világban, minden evilági és más világban lévő eseményen túl, ezen életed folyamán túlmenő összes tapasztaláson túl, a Tudás benned van, és Isten a Szerzője ennek a Tudásnak.

Ha ebben a nagyobb összefüggésben gondolsz Istenre, elkezdheted értékelni Isten Teremtésének hatalmát és csodálatosságát a világban és végül magadban.

A tested, az elméd, a személyiséged – ezek mind ideiglenes járművek, melyek nagyobb célja, hogy kifejezd az Istennel és a Bölcsességgel való kapcsolatodat, amit Isten adott neked, hogy kommunikálj és hozzájárulj a rászoruló világhoz.

Ezért gondolj úgy az elmédről, a testedről, az értelmedről mint kifejező eszközök, önmagukban értékesek, de nem olyan értékesek, mint amit kifejezni és szolgálni hivatottak.

Így elkezded meglátni, hogy Isten minden dolgon áthatol, minden dologban él és mégis minden dolgon túl van – mindez egyszerre.

Érezni tudod ezt a Jelenlétet bárhol legyél is, és megtalálhatod és követni tudod a Tudást bárhol is vagy.

Ezért ahhoz, hogy teljes mértékben megértsd és megtapasztald Istent az életedben, a magadban lévő Tudáshoz kell jönnöd, ami a Nagyobb Intelligencia, az állandóság, amit Isten teremtett benned és érted. Ez az, aki valójában vagy, minden koncepción, ötleten és megtévesztésen túl. Ez az igazi természeted.

A Tudással való kapcsolat megszerzésével, a Tudás megkülönböztetésével és a Tudás követésével megtanulod megtapasztalni Isten Jelenlétét, Hatalmát és Akaratát az életedben.

Ezen túlmenően, Isten örökre az értelmi fogalmakon túl marad, az emberi találmányokon túl, az egyéni és kollektív filozófiákon túl. Milyen elképzelések vagy fogalmak tartalmazhatják a Nagyobb Közösség Istenét, a számtalan fajok lényeinek Szerzőjét, mindegyikük egyedülálló és különbözik egymástól oly sokféleképpen?

Ezért Istenhez jönni, a magadban lévő Tudáshoz jövetelt jelenti, mert ez az, ami Istenhez hív. Talán egy bizonyos helyre vagy egy bizonyos személyhez leszel hívva, de ez e célért van – hogy megtapasztald a Jelenlétet magadban. Mert többre lesz szükséged, mint a hiedelmeid, hogy értékeled, megértértsd és kövesd, amit Isten adott neked, hogy láss, hogy tudj és megtegyél.

Legyen ez akkor a kiindulási hely számodra, ahol megteszed a Lépéseket a Tudáshoz, ahol megteszed a lépéseket Istenhez. És ezt megteszed, legyél Keresztény, Buddhista vagy Muzulmán. Bármelyik hithagyományhoz ragaszkodsz, vagy ha nem rendelkezel hithagyománnyal, akkor is ott vannak a Lépések a Tudáshoz.

A Tudás az, ami az összes világi vallást teremtette, és a Tudás az, ami még mindig egyesíti őket, az összes közöttük létező különválás és konfliktus ellenére. Mivel ezek emberi koholmányok és nem Isteni találmány.

A Hívás ezeken a hagyományokon keresztül visszhangzik – ezeken belül és ezeken túl. Ez a Hívás a világegyetemen keresztül hangzik, hogy visszatérj a Tudás hatalmához és jelenlétéhez, hogy felfedezd mit tartalmaz számodra a Tudás, amit meg kell tenned, meglátnod és megtudnod. Ez elindítja a visszatérést – a Hívás, a hallgatás, a válaszolás és a visszatérés.

Legyen ez a megértésed.

Bevezetés

STK - Hungarian Book Cover

Bevezetés

A Lépések a Tudáshoz : A belső tudás könyve, egy 365 “lépés”-ből vagy leckéből álló egy éves tanfolyam, melynek során a tanulók megtanulják Ön-Tudatukat, illetve Szellemi Erejüket a világban megtapasztalni és alkalmazni. A Lépések a Tudáshoz lépésről-lépésre lebontva valósitja meg ezt a feladatot, ahol a tanulók fontos elméletek és gyakorlatok ismeretére tesznek szert, melyek értelemük kibontakozását segitik elő. A mindennapi gyakorlatok útján szerzettt konkrét tapasztalatok adják meg az alapot, s egyben fejlesztik a gondolkodásmódot, az észlelést és a személyes elhatározást, melyekre szükség van mind a világban, mind pedig a szellemi előrehaladásuk terén elért sikerhez.

Mi a Tudás?

A Lépések a Tudáshoz a következőképpen határozza meg a Tudást:

“A Tudás Igazi Mivoltodat, Igazi Értelmedet s Igazi Visonyaidat érinti a világegyetemben. A világban ez a legnagyobb elhivatás, amely természetedet, minden benned rejlő képességedet és tehetségedet, de még korlátozotttságaidat is számításba veszi, s teljesen a világ szolgálatára fordítja őket”. (2. Lépés)

A Tudás az a mélyebb szellemi értelem, amit a Teremtő minden egyes személybe ültetett el. Minden jelentőségteljes cselekedetnek, foglalatosságnak és viszonynak a forrása. Ez a természetes Belső Vezérlési-rendszerünk. Mivolta vagy természete titokzatos, de Jelenléte közvetlenül tapasztalható. A Tudás rendkívül bölcs és hatékony minden egyes személy életének az irányitásában, mindenkinek segítve megtalálni igazi viszonyait, munkáját és közreműködését. Egyben igen hatékony felkészítő eszköz is az egyén számára az út mentén található számos csapda és fortély felismerésére. Ez ad az egyénnek alapot a bizonyosság érzetére, s hogy hatékony módon tudjon látni, tudni és cselekedni. Ez adja meg az élet alapját.

Kinek szól a Lépések a Tudáshoz?

A Lépések a Tudáshoz Útmutatóul szolgál mindazok számára, akik érzik hogy életükben egy szellemi elhívás és célvan kibontakozóban, de akiknek még egy új megközelítésre van szükségük ahhoz hogy teljes mértékben megértsék mit is foglal ez magába. A legtöbb esetben ez a vonzerő már régota ott lappang ezekben az egyénekben. A Lépések adja meg nekik az alapot, amelyre építve az elhívásra való reagálásuk beindulhat. A belépődíj itt csupán a szilárd elhatározás az ember élete céljának, értelmének és irányának a megismerésére.

Mi a célja?

A Lépések a Tudáshoz az Isenhez vezető út, ami egyben a világban való köreműködés égisze alatt működik és szolgál. Feladatának célja segíteni a tanulónak az élet két legfontosabb kérdésére megadni a választ: Ki vagyok én? Miért vagyok itt? A Lépések ezekre a kérédsekre az életcél, a viszonyok, s a közösség keretén belül adja meg a választ. A hangsúly itt arra kerül, hogy a világban végsősoron mindenki ezt keresi, s hogy ez minden jelentőségteljes vágynak és tervnek a törekvési alapja. Az életcél, a viszonyok, s a közösség együttese adja meg az értelmet minden személy számára, bármilyen fontossággal és identitással rendelkezzék, bármely pillanatban. A Lépések rámutat arra, hogy ez mindenkinek a lényegi szükséglete, s hogy mindenki az Ősi Otthonából hozta magával az ezekre a szükségleteket érintő helyes választ. Arról van tehát szó, hogy mindenki — tudtán kívül ugyan, de — önmagán, Ön-Tudásán (Öntudatán) belül hordozza önmegvalósitását. Gyakorlati téren valamint a kinyilatkoztatás útján adja meg a, Lépések a Tudáshoz a tanulóknak a szükséges keretet a Tudás felfedezésére, a Tudással való közreműködésre, s a Tudának a minden körülmények közti követésére. Ezzel kezdik az emberek felfedezni igazi irányvonalukat az életben. A mindennapos tanulmányozás olyan képességet és önbizalmat fejleszt ki, amiket csak rendszeres önátadással lehet elérni. Az Önismeret (Öntudat) visszaszerzése és alkalmazása ennek a könyvnek a szellemi gyakorlásának és tanitásának a célja. Minden egyes lépésnél a tanuló belső és külső életére egyaránt van hangsúly fektetve, hiszen a Tudás (Önmegvalósitás) és a Bölcsesség (Önalkalmazás) együtt kell kibontakozzanak. Ezért, a Tudás Útjának tanulmányozása és alkalmazása révén a tanuló természetes módon fogja felfejleszteni a türelmét, tárgyilagosságát, éleslátását, erejét, tűrőképességét és a tartós önbecslését.

Hogyan jutott el hozzánk?

A Lépések a Tudáshoz a tanitónak, Marshall Vian Summers-nek lett kinyilatkoztatva 1989 őszén. A kinyilatkoztatás tizennégy napig tartott. A Lépések a Tudáshoz egy láthatatlan szellemi tanitók csoportjának a közvetítése révén érkezett, akik a Nagyobb Közösség Tanítóinak vallják magukat. Bár üzenetük univerzális, módszereiket egyedi módon a mi korunkhoz és világunkhoz szabták.

Miért lett írásba foglalva?

Világunk jelenleg a minket körülvevő világegyetemben levő intelligens élettel teli Nagyobb Közösségbe való felemelkedés küszöbén áll. Ennélfogva, ebben az időben a viszonyok terén még univerzálisabb értelemre és perspektivára, szellemiségre és emberi fejlődésre van szükség. A Lépések a Tudáshoz azoknak az igérkező egyéneknek szól, akik az emberi történelem következő nagy szakaszának az elsődleges köreműködőinek bizonyulnak, amikor az emberiség számításba kezdi venni a Nagyobb Közösség többi intelligens faját. Ez a legnagyobb küszöb, melyen az emberiségnek valaha is át kellett lépni. A Nagyobb Közösség szempontjából viszont világos, hogy az emberiség erre nincs felkészülve. Éppen emiatt a körülmények miatt, a világ számára egy új szellemi értelem és tanitás bevezetésére nyílik lehetőség, a Teremtő ugyanis nem hagy minket magunkra és felkészületlenül a Nagy Közösségbe való felemelkedésünk során. Egy igen rendkívüli és egyedi szellemi felkészülés lett ezért megadva férfak és nők számára egyaránt, lehetővé téve nekik hogy erőre, együttérzésre, s a megfelelő képességekre tudjanak szert tenni a világ átmeneti állapotának a szolgálatára. A Lépések a Tudáshoz és annak társkiadásai útmutatóul és forrásművekként adattak meg ezeknek az egyéneknek, felkészítve őket életük nagyobb elhívására.

Hogyan kövessük a Lépéseket?

Fogadd meg az itt megadott javaslatokat, hogy maximális hasznot tudjál meríteni a Lépések a Tudáshoz tanulmányozásából:

… A Lépések a Tudáshoz egy komplett tanrendi program. Minden egyes lépés magasabbra és közelebb visz önmagad felfedezéséhez. Kövesd tehát egészen a végéig. Ha nem hagysz fel vele, előrehaladást fogsz elérni.

… Noha a Lépések a Tudáshoz egy autódidakta program, ajánljuk hogy keress másokat, akikkel gyakorlatodat és tapasztalatodat meg tudod osztani. Tanulmányod ezzel még teljesebbé válik, s egyben jelentős alapja lesz számodra újabb viszonyok kialakítására.

… Kövesd a “lépéseket” a Lépések a Tudáshoz folyamán pontosan úgy ahogy elő vannak írva. Semmit ne változtass a gyakorlatokon. Ha egy-egy feladaton egy napnál tovább akarsz időzni, tedd meg, de egyetlen feladaton se ragadj meg hosszú időn át, nehogy kizökkenj a tanrend üteméből.

… Ne ugorj előre vagy változtass a sorrenden, hogy a neked tetsző feladatokat gyakorlod. Minden feladat annak alapján lett felállitva, hogy téged lépésenként fejlesszen s akként vigyen előre. Ez biztosítja a sikeres előrehaladást a Tudáshoz vezető úton. Kövesd és fordítsd javadra az arra a napra előirt lépést. Az tökéletesen arra napra való.

… Olvasd el a feladatot reggel, amikor felkelsz, ésmégegyszer valamikor később a nap folyamán. Egy-egy alakalommal első személyben is olvashatod a feladatot, ha azt akarod, hogy az üzenet személyhez szóló legyen.

… A Lépések a Tudáshozmarra tanit meg, hogy hogyan gyakorld, s hogyan tudj hatékony tanulási szokásokat elsajátítani. Időnként esetleg nehezen fogsz tudni lépést tartani a gyakorlásokkal. Emlékezz ilyenkor arra, hogy a Lépések a gyakorlások útján épitik fel erődet és úgy fejlesztik öntudatodat. Képes vagy-e elvégezni mindazt a gyakorlást, melynek végzésével életed összhangot és átformáló erőt nyeri?

…Tegyél félre és szentelj rendszeres időt minennap a gyakorlásokra. Ne engedd, hogy a körülmények diktálják a gyakorlás lehetőségét. A gyakorlásoknak kulcsfontosságú szerepük van a Tudás kibontakozásában. A gyakorlás időmennyiségét minden lépés végén adjuk meg, hogy ezzel segítsünk neked beiktatni őket a napi tevénységeid közé.

… Naplót vezetni rendkívül hasznos, mert ezzel tudod előrehaladásodat követni, s egyben meglátni hogyan válik minden egyes lépés mindennapi életed gyakorlati részévé. A napló abban is nagyon hasznos lesz, amikor az ÁTTEKINTÉS gyakorlatait végzed, melyek a tandrend rendszeres és szerves része.

… Légy türelmes és fordítsd a lépéseket saját javadra. Megdöbbentően hatékony ereje van, ha a lépéseket a megadott sorrendben követed. Ehhez időre van szükség. Egy nagy út sok kis lépésből áll … melyek mindegyike fontos.

… Ha elmulasztasz egy napot, térj csak vissza annak gyakorlására. Ne itélkezz magad (vagy a program) felett. Ki kell tartanod a Lépéseket folytatásában ahhoz, hogy az teljesen hasznodra tudjon válni.

… A Lépések a Tudáshoz próbára teheti féltve őrzött hitnézeteidet és feltételezéseidet. Amennyiben ez előfordul, nézz szembe a kihívással. s figyeld meg mit tartogat ez számodra. Minden korlátolt nézeten túl kell látnod ahhoz, hogy a nagyobb nézőponthoz tud eljutni. Ezzel leszel igazán elégedett.

… A Lépések a Tudáshoz Istent ajándéka, az emberiség szolgálatára álló láthatatlan tanítók közvetítésének az adománya. Ez az ajándékot azért kaptad, hogy befogadd és továbbadd.

Befejezés

A Lépések a Tudáshozi hatóerejének és radarának tere, céljának a jelentőségéhez van szabva. Forrása e világon kívülről való. Azt tanítja, hogy világunk jelenleg a Világok Nagyobb Közösségéhez való csatlakozás folyamatában van. Új szellemi értelemet és felkészülést ad, ami minden ember szellemi erejének és világi adottságainak a felébresztéséhez nélkülözhetetlen. A múltjuktól ez fogja őket megváltani, s egyben felkészíteni őket a jövőre. A Lépések a Tudáshoz az emberi nézőpontnál nagyobb és tágasabb nézőpontot kínál és támogat a világon belüli, s az azon kívüli események megértéséhez. Nagyon is rendjén van tehát a Lépések a Tudáshoz művét úgy jellemezni, mint ami a valódi értelemben vett Univerzális Bölcsességet kínálja fel. Miként a Lépések azt oly gyakran kihangsúlyozza, az Igazságot — bármilyen formában is legyen megfogalmazva — teljes mértékben megtapasztalni és átélni kell ahhoz, hogy megvalósulása és alkalmazása megfelelő lehessen. Ez egy lépésről-lépésre kibontakozó folyamat. A Lépések a Tudáshoz azoknak adatott, akik ebben az időben szellemi örökségük és céljuk miatt lettek ebbe a világba elhívva.

14. A Felhívás

Amint az ki lett nyilatkotatva a Hirönk,
Marshall Vian Summers
2011, április 1
Boulder, Colorado (USA)

Isten ismét szólt.

Mi vagyunk az Üzenet közvetítői.

Isten Rajtunk keresztül közli Akaratát.

Túl vagyunk mérlegeléseteken, vallási elméleteiteken s személyes spekulcióitokon.

Az emberi képzelet csak azzal tud előállni, amit a fizikai világban tapasztal. A valóság ennél tágasabb — messze túlnyúlik az értelem birodalmán és hatókörén.

Ez az igazság az egész világegyetemben, az élet Nagy Közösségen belül, ahol életetek folyik.

Ezt a Nagy Üzentet hozzuk ennek a kornak, minden világegyetem Teremtőjétől, az emberiség védelme, s a világ megváltása érdekében.

Mi vagyunk azok, akiket nem tudtok megérteni. Ugyanakkor mi vagyunk a forrása és közege annak, amit az emberiségnek fel kell ismernie és amit saját érdekében meg kell tegyen, amit meg kell látnia, amit nem látott meg, amit meg kell tudnia, amit nem tudott meg, amit meg kell tennie, amit nem tett meg.

Ez az Üzenet ennek a kornak szól.

Ez a Kinyilatkoztatás ideje.

Egyvalaki lett csup’n a világba küldve, hogy a Kinyilatkoztatást — ezt a monumentális feladatot — felvállalja és az emberiségggel közölje.

Maga az Új Üzenet elfogadása a legnagyobb Kinyilatkoztatás, amit az emberi család valaha is kapott.

Ezt a világgal közölni monumentális feladatnak szamit mind a Hirnök, mind pedig azok számára, akik segítenek neki a Kinyilatkoztatást mindenhová eljuttatni, ahol csak szükség van rá.

Erre mindenütt szükség van, mivel az emberiség nagy veszély előtt áll.

Saját bukásának magvait vetette környezetének — vizének, talajának, levegőjének — elpusztitásával és degradálásával, mégpedig oly mértékben, hogy maga a világ változóban van, s olyan változás őtján halad,, amely nagy megpróbáltatást és nyomorúságot fog hozni a világ népeire s az egész emberi családra nézve.

Az emberiségnek számolnia kell azzal, hogy a világegyetem tele van intelligens élettel.

Erre most kell felkészülnie, mivel a Kapcsolat-felvétel már beindult azok kezdeményezésével, akinek a szándéka egy gyenge és konfliktusokban élő emberiség kihasználása.

Nagy változás és bizonytalanság ideje ez, ahol idegen erők befolyást akarnak gyakorolni és ahol az emberiség saját tudatlanságának, oktalanságának és a különféle szórakozásokban elmélyült állapotának esik majd áldozatául.

Maga az Üzenet sokkal nagyobb annál, hogy egyetlen mondatba lehessen foglalni, ugyanakkor viszont közelebb hoz Istenhez s amiert Isten ide küldött téged mint egyént, hogy olyasmit tegyél meg a világban, ami egészen más, mint amit képes lennél elhinni vagy akár elképzelni.

Isten bölcsességet hozott a világegyetemből, hogy az emberiséget felkészítse a világegyetemre.

Isten a szellemiség lényegének tiszta formáját hozta el — amit sem a történelem, sem az emberi manipulácio, sem az emberi politika, akarat és korrupcio kötelékei nem tudnak behálózni.

A Tudás Lépéseit hozzuk nektek, hogy felismehessétek azt a mélységesebb értelmet, amit Isten belétek ültetett, s amellyel iránymutóul szolgál számotokra egy egyre veszélyesebbé váló világban.

Nagy zavargások várhatók, melyek már be is indultak — az emberi tudatlanságból eredő természeti csapások, a világ forrásainak esztelen kifacsarása.

Ez a leszámolás, a felelosségre vonás, az oktalanság és az arrogancia felszámolásának az ideje.

Csak Isten tudja mi következik.

Elhoztuk az üzenetet — ezer üzenetnek Üzenetét, ezer tanitásnak Üzenetét, egy akkora Üzenetet, ami életed hátralevő idejére szól, egy akkora Üzenet, amely képes az emberi erőfeszítést, energiát és tudatot új irányba terelni, hogy az emberiségnek a múltjánál nagyobb jövője lehessen, hogy az emberiség túlélhesse a változás, a beavatkozás és a versengés Nagy Hullámait, melyek a titeket körülvevő világegyeteből árad felétek.

Jól figyeljtek tehát ide, de ne ötleteitek, hitnézeteitek vagy kritikáitokkal, hanem azzal a mélyebb értlemmel, mellyel Isten felruházott benneteket, hogy nagyobb biztonsági érzettel legytek képesek hallani, látni, tudni és cselekedni.

Szavainkat nem spekulációnak vagy vitáak szánjuk. Ez az oktalanok szórakozása, akik sem nem hallanak, sem nem látnak.

Meg vagytok rémülve a Kinyilatkoztatástól mert meg fogja változtatni életeteket, s mégis kivánjátok a Kinyilatkoztatást, mivel az fogja megváltoztatni életeteket.

Elmétek ellentmondásainak vakságában tengődtök.

Az egymásnak ellentmondó célok miatt vagytok zavarban, s ez tart vissza benneteket a látástól.

Minden Kinyilatkoztatást Mi hoztuk a világba.

Isten ugyanis nem beszél.

Isten nem egy személy vagy személyiség vagy egyéniség vagy egyedi tudat.

Az efféle gondolkodásmód a Teremtőt alábecsüli, magatokat pedig túlbecsüli.

Mi szóltunk Jézushoz és a Buddhához, Mohammedhez és a többi tanitóhoz és látnokhoz a korszakokon át, akik nagyobb világosságot hoztak a világba — minden kor prófétájához és Hirnökéhöz is, akik nagy fordulópontok idején jönnek az emberiséghez.

Minket nem imádhattok.

Nem fogjátok megtudni Nevünket.

Nektek viszont most kell felelősséget vállalni, képességeiteket és erőtöket bevetni, amivel a Teremtő felruházott benneteket egy olyan világ szolgálatára, mely egyre nagyobb szükségben, forrongásban és felfordulásban talalálja magát.

Ne boruljatok le a Teremtő előtt, ha nem vagytok hajlandók elvégezni amiért ide küldött titeket, ha nem tudjátok felvállalni és kivitelezni a Tudás Lépéseit, ha öntelten azt gondoljátok, hogy sorsotok és önmegvalósitó tervetek tekintetében majd ti fogtok dönteni.

Ne legyetek képmutatóak.

Ne boruljatok le imádni azt az Istent, akit nem tudtok vagy nem vagytok hajlandók szolgálni.

Ennél már jobb ha folytatjátok öncélú életeteket s mindezekkel a veszélyekkel számoltok, minthogy egy olyan Istent imádjatok, akit képtelenek vagytok szolgálni.

Ha a Kinyilatkoztatásra nem tudtok reagálni, mi itt a keresésetet?

Minden Hirnököt üldöztek.

Minden Hirnököt félreértettek.

Minden Kinyilatkoztatásnak vagy ellenálltak, vagy szembeszálltak, vagy megtagdták vagy vita tárgyává tették azt.

Erre most nincs idő.

Az emberiség sorsa a következő 20 évben el fog dölni — a világ és az emberi család állapota, az ember civilizációjának a sorsa és jövője.

Nem vagy többé egymagad a világban vagy még a világegyetemben sem. Ez most már szinte magától érthetődő.

Nem tudjátok mi zajlik és mi körvonalazódik a látóhatáron mivel túlzottan féltek ahhoz hogy látni tudjatok, s túlzottan arrogánsak azt gondolván, hogy tudtok.

Éppen ezért van szükség a Kinyilatkoztatásra, hogy feltáruljon előttetek, amit az emberi spekuláció és mérlegelés korlátai közt képtelenek vagytok látni és megismerni

Ez az Új Üzenet minden Tanitásába bele van foglalva.

Ez maga az Új Üzenet.

Ez ellen harcolni olyan mintha önmagatok felfedezésével szemben vennéd fel a harcot.

Meg kell ugyanis ismernetek mi az az Istentől nektek adományozott nagyobb értelem és nagyobb erő.

Noha minden vallás tanitásában ott van, csupán elhomályosítva és elködösítve, ez az amit most mindenkinek fel kell ismernie.

Isten nem adminisztrálja ezt a világot.

Isten nem idéz elő katasztrófákat, viharokat, földrengéseket, özönvizeket, szárazságokat.

Isten figyeli hogyan fog az emberiség megbírkózni egy olyan világgal amit saját maga változtatott meg — egy újabb világgal, egy kiszámíthatatlan világgal.

Az emberiség a világegyetemnek egy Nagyobb Közösségi életébe emelkedik fel, ugyanis idegenek vannak itt, akik befolyásolni és dominálni akarják a számukra nagyértékű és jelentőségű világunkat.

De az emberek ezt nem látják.

Nem hallják.

S ha egyáltalán gondolkodnak, azt is olyan értelemben teszik, mellyel csupán még erősebb alapot adnak saját elképzeléseiknek s hitnézeteiknek.

S lám, az emberek nem látják.

A nemzetek nem készülődnek.

A romboló magatartás meg csak továbbfolyik.

Mi felvigyázunk a világra.

Már nagyon régóta figyelünk.

Minket küldött Isten az emberiség fejlodésének és evolúciójának a felügyeletére, s mi kaptuk a Kinyilatkoztatásokat, melyeket a Hirnöknek továbbítottunk, mi vagyunk a prófétáknak adott látomások és meglátások közvetítői, a figyelmeztetések kürtösei, az áldások árasztói, s most pedig azok akik felkészitik a világot arra, amit a múltban még sosem tapasztalt, egy olyan jövő elé állitva az emberiséget, ahol számolniuk kell majd egy Nagyobb Közösség valós világával.

Isten nem fogja megmenteni az emberiséget a gonosz eltávolításával vagy az emberiség által előidézett problémák megszüntetésével, hiszen éppen ezek evolúciós fejlődésének természetes komponensei, amelyekkel számolnia kell.

Az efféle gondolkodásmód teljesen félreérti az Istennel való kapcsolatot, s az Szeparáltság állapotára korlátozza az életet.

Persze a Szeparáltság sosem volt teljes, mivel mindenkiben ott van mindig az Istenhez fűződő rész.

Ezt nevezzük Tudásnak.

Ez lesz majd a döntő tényező egyéni életetek kimenetelében — életetek értelmének és értékének — s hogy vajon az emberiség fel tud-e készülni, képes-e alkalmazkodni és kreatívvá lenni egy új világ egészen új körülményeinek a közepette.

Ilyen Kinyilatkoztatás még ezidáig nem adatott az emberi család számára, mivel nem volt rá szükség.

Egy civilizációt hoztatok létre a világban.

Bármennyire is megtört és megosztott, mégiscsak egy civilizáció.

Nemzeteitek és kultúráitok egyre inkább egymástól függenek.

Ez volt a Teremtő szándéka, mivel ez az emberiség és a világegyetem minden intelligens fajának a természetes fejlődési iránya.

Most a következő nagy küszöbhöz érkeztetek — egy hanyatlóban levő, csökkenő erőforrások, stabilitását vesztett, megingott, élelem- és vízhiánnyal küszködő világba, ahol egy egyre szaporodó és növekvő emberiségnek számolnia kell ezekkel az állapotokkal.

Ehhez szükségetek van egy Új Kinyilatkoztatásra.

A Teremtő múltbeli Kinyilatkoztatásai nem tudnak felkészíteni a változás Nagy Hullámaira.

Nem tudnak felkészíteni benneteket arra a sorsra, ami a Nagyobb Közösségben vár rátok.

Nem tudnak titeket felkészíteni az egyre gyakoribb hullámokban érkező, s mindnzájatokat érintő nagy küszöbváltásokra.

Ezekre nincs válaszotok.

Ezért adatott most nektek a Kinyilatkoztatás, mivel az emberiségnek most van szüksége tanácsra és figyelmeztetésre, áldásra és felkészülésre a múlthoz képest egy teljesen másfajta jövőt illeően.

Halljátok meg hát ezeket a szavakat, de ne értelmetekkel, hanem a szívetekkel.

Ezek a szavak egy bensőtökben levő — koncepcióknál, hitnézeteknél és ötleteknél — nagyobb igazsághoz szólnak.

Egy bennetek levő természetes rezgéshullámara, természetes vonzerőre, természetes hajlamra, természetes irányérzékre hivatkozva szólnak, mely minden pillanatban bennetek él, értelmetek birodalmán és hatókörén túl.

Ez a kommunikáció mélyebb természetedhez szól — hogy azt felfokozza, előhívja, s elképzeléseid, hitnézeteid és cselekedeteid jelenlegi szintjét próbára tegye.

Nem vagytok felkészülve.

Isten elküldte a felkészítést.

Nem érzékelitek.

Erről Isten gondoskodik.

Bizonytalanok vagytok.

Isten bennsőtök bizonyossági érzékének központjába hív.

Konflitusban éltek.

Isten kiútról gondoskodik a konfliktusból.

Önmagatokat és másokat lebecsülitek.

Isten helyreállítja bennetek a világban levő igazi értéketeket és célotokat.

A világ változik, de ti ezt nem látjátok.

Isten szemet adott a látásra s fület a hallásra, de ezek nincsenek összhangban cselekedetetekkel, vagy azzal ahogyan azokat felfogjátok.

Az emberiség az Új Üzenet nélkül meg fog bukni.

A világ egyre sötétebb, egyre veszélyesebb és viszályokkal telt lesz a Kinyilatkoztatás nélkül.

Az emberiség saját hibáiban botladozik, s tisztánlásásának hiánya miatt bukdácsol.

A világ erőforrásai konfliktusokban, versengésekekben és háborúkban emésztődnek fel.

Az emberek fellázadnak majd kormányaik ellen.

Az emberek egymás ellen fognak fordulnak.

Kimondhatatlan konfliktusok lesznek a jövőben, nagyobbak és tartósabbak mint amivel valaha is szembe kellett néznetek.

Az Új Kinyilatkoztatás az értelmetek hiányzó része, tudatotok kulcsa, erőtök és elszántságotok forrása.

Ehhez komoly értelemre van szükség, vegyétek tehát komolyan életeteket s kezdjetek nekiátni legnagyobb szükségleteitek és életfeltételeitek ellátására.

Isten ezért küldte a Kinyilatkoztatást.

Ez maga a Kinyilatkoztatás.

Mi magunk vagyunk a Kinyilatkoztatás.

Nincs most szükség hősimádatra, nincs kit istenesiteni, csupán nagyobb felelősséget vállalni és nagyobb bölcsességet bevetni.

Nem lehet itt személyes megvilágosodásba menekülni.

Egszerűen nincs hová menekülni.

Nincs többé önámitás.

Csupán erőteljesebb rezonancia és felelősség, nagyobb áldozat és közreműködés.

Ez fogja megmenteni a világot.

Ez menti majd meg az emberiség szabadságát és önigazgatását a világegyetemen belül, ahol ritkaságszámban menő a szabadság, s ennélfogva nagy gondőrizettel kell azt megvédeni.

Ez szerzi majd vissza az egyén méltóságát s azt a képességét, hogy körülményeitől teljesen függetlenül , nagyobb erővel és jelentősebb módon mködjék közre.

Halljátok meg tehát ezeket a szavakat — de ne elképzeléseitektől, hitnézeteitektől vagy versengési vágyotoktól fűtőzve, hanem a szívetekkel, mélyebb természetetek rezgésszintjén.

Isten ugyanis csak ahhoz szólhat, amit benned teremtett.

Nem Isten társadalmi személyiséget teremtett.

Nem Isten hozta létre eszméiteket és hitnézeteiteket.

Nem Isten hozta létre döntéseiteket, kudarcaitotkat és bánkódásaitokat.

Isten csak ahhoz szólhat, amit Ő maga teremtett bennetek, ami sokkal mélyebb, sokkal átfogóbb és sokkal természetesebb legbensőbb üregetetekben.

Az Új Üzenet téged hív.

Mihelyt ennek tudatára ébredsz, felősséget kell vállanod ezért a felismerésért, s számolnod kell azzal, hogy mit is fog ez jelenteni számodra életed során.

Az emberek elvetik a Kinyilatkoztatást mert nem akarnak megváltozni.

Nem akarják újra felülvizsgálni hitnézeteiket, elméleteiket s a társadalomban betöltött szerepüket.

Az Új Üzenettel nem tudnak vitába szállni, tényleg nem.

Csupán kitérni tudnak előle vagy versengeni vele, hogy valamiképpen megőrizhessék azt, amit ezidáig saját magukról képzeltek.

Ki képes a Teremtő Akaratával és Bölcsességével civódni vagy versengeni, hacsak nem csalárd módszerekkel?

Itt tisztán megláthatjátok miféle dilemmával is néz szembe minden egyén.

Mennyire akarnak igazán őszinték lenni önmagukkal , hogy mit is látnak és tudnak?

Mennyire akarnak igazán eszmélni lenni saját személyük, körüményeik és az őket körülvevő világot illetően?

Mennyire hajlandók felelősséget vállalni életük egyensúlyba hozataláért, s végre meghozni azokat a komoly döntéseket, melyeket korábban elmulasztottak?

Itt látjátok meg majd miként parádozik isteni szerepben az értelem, holott kitünő szolga lehet ő csupán.

Neki ez a cél adatott és ilyen tervvel készült.

Itt látjátok meg az önteltség és a tudatlanság frigyének önámitó formáját, amit oly sokan követnek.

Meg fogjátok látni mi nagy és mi kicsi, mi erős és mi gyenge, mi igaz és mi hamis, mi értékes és mi csupán utánzata annak.

A Kinyilatkoztatás mindent kinyilatkoztat.

Felszólít téged a bensődben levő nagyság követésére, s a kicsinyes dolgok igazgatására.

Itt szó sincs középútról.

Nem lehet minden a tied.

Jövődet a múltaddal együtt nem tarthatod meg mert összeférhetetlenek.

Csak csalódás és kudarc révén vagytok képesek meglátni, hogy nem a nektek szánt életet élitek s hogy nem vagytok őszinték és hűek sem önmagatokhoz sem másokhoz — kemény de szükséges számonkérés ez a számonkérés, a felismerés, s a Kinyilatkoztatás idején.

Hallgassatok ezekre a szavakra — de ne elképzeléseitek és feltevéseitek, önvédekezési módszereitek, arroganciátok, büszkeségetek vagy oktalanságotok szűrőjén keresztül, hanem mélyebb természetetek hullámhosszain, mert ez a kinyilatkoztatás árad most felétek.

Ez a Kinyilatkoztatásnak egy része.

12. Isten az Emberiséget Új Irányba Tereli

Amint Isten Hirnökének,
Marshall Vian Summers-nek lett kinyilatkoztatva
2011, április 22-én
Boulder, Colorado-ban (USA)

Isten az emberiséget új irányba tereli, olyan irányba, ahová még azelőtt nem kellett mennie. A világ ugyanis megváltozott s az emberiségnek a világegyetemben levő élet Nagyobb Közösségével kell számolnia — nagy változással, egy nagy küszöbön való átlépéssel az emberiség hosszú evolúciója során, mérhetetlen felfordulással és bizonytalansággal, az emberi családra nézve egy igen veszélyes időszakkal, olyan időszakkal, ahol az események gyors ütemben fognak egymás után bekövetkezni.

Isten az emberiséget új irányba tereli, egy világközösség felé, amely képes a világot fenntartani, s készen áll a világegyetemben levő valóságokkal találkozni, mégpedig rád kényszerített valóságokkal, melyeknek a súlya már ebben a pillanatban is rátok nehezedik. Ez egy nagyméretű változás, amit sokan már ugyan éreznek, felfogni viszont képtelenek.

A világ tempója felgyorsult, ahol az emberek életét nagy környezeti változások árasztják el és veszik majd át, s amelyek a politikai és gazdasági felfordulások következtében már javában folyamatban vannak. Mindez máris lendületben van, amit nem lehet leállítani, csak lelassítani. Ez nagymérvű alkalmazkodást fog mindenkitől megkívánni.

Az emberiség történelmének éppen ennek a nagy küszöbén lett az Új Kinyilatkoztatás a világba küldve, egy Hirnök útján, hogy ezt befogadja, előkészítse és előadja. Neki ez egy hosszú, egy igen hosszú és nehézkes pálya volt.

Az emberiségnek adott Üzenet most nagy horderejű, sokkal kiterjedtebb és teljesebb a világban korábban küldött minden egyéb Üzenetnél, továbbá tanítással és kommentárral ellátott, hogy bölcsességét és Tudását fel lehessen ismerni és helyesen alkalmazni, s nem emberi értelmezésre rábízni.

Az emberek nem látnak és nem hallanak. Önmaguktól idegenedtek el. A többségnek peidg a környezet felismerésére vonatkozó eredeti képességei elvesztek és nem fejlődtek ki.

Ez a Hirnök munkáját még jobban megnehezíti. Neki magának kell hordoznia a Misztériumot, mivel a Kinyilatkoztatás tól van az értelem világán, és semmiképpen sem emberi elvárások, hitnézetek vagy felfgás feltételeire épül.

Isten a világot új irányba tereli. Mindig is ez az útirány állt szándékában, a világban élő emberek számára viszont ez most új lesz. Értelmed újszerű dolga lesz ez.

A Teremtőtől jövő Nagy Kinyilatkoztatások mindig is ilyenek voltak. Mindig is egy új valósággal állnak elő, egy új tudatállapot, egy új dimenzió, egy nagyobb ígéret jegyében.

A világ egyre sötétebb lesz, erre a nagyob ígéretre pedig éppen ezért most van szükség. Csakis a Tudás fénye, a Teremtőnek az emberi családba és a vilégegyetem minden fajába elültetett nagyobb intelligenciájával leszel képes ezt megérteni, valamint erre reagálni.

Istenhez csak az Isten által megszabott feltételek alapján tudsz visszatérni. Isten Üzeneteit úgy kell felfogni, ahogy azok meg lettek adva, és az azokban foglalt szándékával összhangban.

Ezt sok tusakodás és viszály fogja övezi, de a Hirnöknek és a Hirnök követőinek szembe kell nézniük ezzel a nehézséggel, ezzel a kielégítetlenséggel, s nagy türelmet kell tanúsítaniuk.

Az efféle Kinyilatkoztatás a kezdetben nem részesül fogadtatásban, s csak vajmi kevesen lesznek képesek erre teljes mértékben reagálni. De az idő előrehaladtával, amint a világ egyre féktelenebbé válik, az Új Üzenet egyre nagyobb vonzerőt, egyre nagyobb elismerést és egyre nagyobb jelentőséget nyer majd.

Olyan kérdésekre ad választ, amik még fel sem merültek benned, hogy ilyeneket kérdezzél. Ez a jövőre való felkészülés, s egyben a jelen előírt gyógymódja.

Filozófusaid és teológusaid nem tudank majd mit kezdeni ezzel. Problémájuk lesz vele. Ez nem fog értelmükhöz igazodni, amibe saját személyükből oly sokat fektettek be. A vallásvezetők ágálni fognak majd ellene mert ez egy olyan valóságról beszél, amit ők még nem tudtak felismerni.

Isten az emberiséget új irányba tereli. A Hirnök azért van itt, hogy Kinyilatkoztatással szolgáljon erre vonatkozóan. Évtizedekig tartott, míg ezt végül befogasta. Évtizedekig for tartani, míg a világban végre felismerik ennek a jelentőségét.

A probléma itt az idő. Az emberiségnek nincs sok ideje felkészülni egy új világra és a világegyetemben levő élettel való Kapcsolat felvételére — olyan Kapcsolatra, ami a világban javábans folyik, olyan Kapcsolatra, melynek célja és szándéka veszélyt hordoz magában.

Az embereket megszállták a szükségleteik, a problémaik, a sóvárgásaik és a vágyaik. Nem látják, hogy a világ mozgásban van. A világ ugyanis megváltozott, ugyanakkor az emberek nem tartottak ezzel lépést. Most pedig egy egészen új valóság-rendszerrel kell szembenézned.

Mit szól Isten mindehhez, mialatt az emberek küszködéseik terhe alatt élnek, mialatt a jövővel kapcsolatos jövendöléseik nem teljesednek be, mialatt megváltójuk visszatérése nem következik be, mialatt Istent okolják mindezekért a bajokért?

A Kinyilatkoztatás ezekre mind kitér, neked viszont nyíltan kell hozzáállnod a Kinyilatkoztatáshoz, s a nagy változásokkal kapcsolatos kilátást szem elött kell tartanod, hisz az máris kihatással van rád és a világra, s egyre jobban halad útján.

Nem mehetsz több ezer évre vissza megérteni, hogy mi is történik itt ma, mivel az emberi evolúciónak ez egy új poziciója, egy világuralmi pozició, valamint a világegyetemen belül nagyobb kiszolgáltatottság poziciója.

Hol lehet kiképzést kapni az erre az új világra, valamint erre a Nagyobb Közösségen belüli életre való felkészülésre — erre a két eseményre, amelyek meg fogják változtatni az emberiség történelmének az irányvonalát és minden ember éltetére kihatással lesznek?

A kormányoktól ezt nem lehet elvárni, mivel erre egyszerúen képetelenek. A vallásvezetők itt megintcsak nem jöhetnek számításba. A szakértők sem értenek ehhez. Az egyetemek sem tudják erre az emberket felkészíteni.

A Kinyilatkoztatásnak magától a minden élet Teremtőjétől kell jöjjön, s ez az, ami itt most lezajlóban van, hiszen a Kinyilatkoztatás idején élsz, a Hirnök pedig itt van a világban. Amíg ő a világban van, addig lehetőséged van befogadni és felkészülni. Amikor eltávozik, a helyzet meg fog változni. Nehezebb lesz. Ebben a vonatkozásban, ő a világ Világossága.

Ő egy alázatos ember, aki hirnöki küldetésén kívül senki másnak nem vallja magát, mert ezt a szerepet kapta. A Kinyilatkoztaás útján kell az emberiséget felkészítenie egy új világra. A Kinyilatkoztatás útján kell az emberiséget felkészítenie a Nagyobb Közösségre. A Kinyilatkoztatás útján kell a bekövetkező nagy változásról szólnia, ami máris javában kihatással van mindenfelé az emberekre.

Isten az emberiséget új irányba tereli. Képes-e az emberiség megmozdulni? Képesek-e az emberek reagálni? Te magad el tudod-e fogadni azt, hogy a Kinyilatkoztatás idején élsz, s képes vagy-e felmérni milyen módon fogja az az életedet érinteni, s hogy miféle kihívás elé állít majd téged?

Az emberek nem veszik észre hogy életük és körülményeik mennyire a világ állapotától és mozgásától függ. Csak a szegényebb nemzetek közt található ez a tágasabb valóságérzet tartósabban jelen. A dúsgazdag orzságokban, maga a gazdagság szigetel el téged az élet nagyobb valóságaitól, egy bizonyos mértékben s egy bizonyos időszakra. De ez a nagy jólét hanyatlani fog, s a nagyobb valóságok kavarognak feletted.

Itt minden attól fog függeni, hogy az emberiség hogyan reagál és mennyire lesz felkészülve. Az egyének részéről meghozott döntésektől fog minden függeni. Melyik hangra fognak hallgatni, az Isten által adott Tudás hatalmára és jelenlétére, amit vezérlésük és védelmük céljából kaptak, vagy a kultúrájuk félelemmel, haraggal vagy ambicióval színezett hangjára inkább.

Ezek a választások lényegbevágók az egyén számára, s az egyének által meghozott döntés határozza majd meg az emberiség sorsát és jövőjét. A felelősség terhe tehát mindenkié, nemcsak a vezetőké s az intézményeké.

Ezért hozza Isten az Új Üzenetet az embereknek, nem pedig a nemzetek vezetőinek. A vezetők ugyanis nem szabadok. Kötve vannak a hivatalukhoz, valamint azokhoz akik megválasztották őket, továbbá mások elvárásaihoz. Ezért jön és szól a Kinyilatkoztatás tehozzád s az emberekhez. Minden az ő döntéseiken s elszántságukon fog múlni.

Az emberek sok mindent akarnak. Nem akarják elveszíteni amijük van. Egyik pillanatróla másikra élnek. Nincskilátásuk azt illetően, hogy melyik irányba menjen előre az életük.

A Kinyilatkoztatás nagy sokkal és nagy kihívással jár minden egyes személy számára, de ez a sokk és kihívás maga a Kinyilatkoztatás okozta sokk. A kihívás pedig maga a Teremtő Akaratával van összhangban. A kihívás ugyanis azt célozza meg, hogy képes vagy-e reagálni rá, s hogy milyen minőségben vagy erre képes.

Nem állhatsz meg azon a helyen, ahol most vagy, mivel a világ megváltozott, és még továbbra is változni fog. Mozgásban van. Lépést kell tartanod vele. Ezt jelenti az élettel összhangban lenni. Így tudod kivetkőzni magad aze elszigeteltségből. Ez szabadít fel téged minden szórakozottság és megszállottság alól. Ez tanul most hallgatni, nézni, elmédet lecsendesíteni, hogy látni tudj. Ez az, ami mindenféle sérelemmel felszámol, hogy meg tudd érteni hol is állsz. Ez veszi a Lépések(et) a Tudáshoz, hogy Isten hatalma és jelenléte rajtad keresztül ítanid eljutva szólni tudjon.

Ez az a Kinyilatkoztatás, amely az emberiséget új irányba tereli. Vajon hajlandók lesznek-e az emberek ezzel lépést tartani, vagy lemaradnak inkább — szembe találva magukat a változás Nagy Hullámaival, a strandon szundikálva, miközben a Nagy Hullámok egyre dagadnak, a vízpartokon élve életüket, azt gondolván, hogy minden rendben van, s csak a pillanatnak élnve, képtelenné válva arra, hogy a világ jeleire reagálni tudjanak, olyan feltételezések alapján vezérelve életüket, amelyeknek semmi köze az élet valóságaihoz?

Ki fog tudni reagálni? Ki fog látni? Ki fog hallgatni? Ki fogja azelképzeléseit, a hitnézeteit s a kedvenc dolgait elég hosszú időre félretenni ahhoz, hogy végre valamit meg tudjon látni, valamit meg tudjon hallani, valamit meg tudjon ismerni?

A Hirnök erre fog téged felszóltani. A Kinyilatkoztatásnak ez a kívánalma. Egy új világban való életnek ez lesz a kívánalma. Az élet Nagyobb Közösségébe való felemelkedésnek lesz ez a kívánalma.

Vajon az emberiség ostobán, ügyetlenkedve és tudatlanul áll majd ehhez hozzá, anélkül hogy reagálna, s nem lesz majd képes a nagyobb intelligenciáját feliserni és bevetni? Ilyen kérdésekről van itt szó. A válaszok nem egyészen nyílvanvalóak, mivel még nem jöttek létre. Még nem derült ki, milyen válasz lesz ezekre adva, mivel eddig még nem következtek be. Még nem lettek igazán próbára téve az emberi családon belül.

A minden élet Teremtője szereti a világot és szereti az emberiséget, s elküldte a világba a megváltás erejét — hogy megváltsa az egyént és helyreaállítsa erejét és becsületét, hogy szembe tudjon nézni az élet nagy próbáival, melyek jelenleg már a láthatáron kivehetők. Isten az emberiséget egy új irányba tereli. Itt az ideje a felkészülésre, a befogadásra és a Kinyilatkoztatás elősegítésére.

Az emberek panaszkodni fognak. Tiltakozni fognak. Ellenállást fognak tanúsítani. A Hirnököt vádolni fogják. A Kinyilatkoztatást meg fogják bélyegezni. S mivel képtelenek reagálni, életüket és elképzeléseiket nem lesznek hajlandók felülvizsgálni, a ellent fognak állni.

Mindig is ez az eset állt fenn a Kinyilatkoztatás idején. Azok, akiknek nagy befektetésük van a múltban, az új világnak s mindannak, ami abban van, ellent fognak állni. Nem képesek látni. Nem fognak tudni. Nincs elég bátorságuk ahhoz, hogy poziciójukat felülvizsgálják. Nincs meg bennük az az alázatosság, hogy meg tudnák állni helyüket a Kinyilatkoztatás elött.

Vajon mit tud Iseten értük tenni? Annyi mindent kértek a Teremtőtől, ugyanakkor képetelenek reagálni a Teremtő válaszára. Mit tud tehát Isten értük tenni?

Légy az első reagálók közt, hogy életed nagyobb adományának meg tudd vetni az alapját s lehetőséged legyen színre lépni életed még hátralevő napjaiban és éveiben.

Ez a Kinyilatkoztatás hatalma — elengedni a bölcsességet és a Tudást, amelyekre az emberiségnek most van kétségbeesetten szüksége, hogy egy olyan jövőre tudjon felkészülni, amely a múlthoz képest teljesen másmilyen lesz.

Az áldások veled vannak. A megváltás hatalma benned van, a bensődben levő Tudásban. De mi képes megadni e Tudás szikráját, mi fogja tudni azt előhívni, s téged alkalmassá tenni arra, hogy sikeresen tudd azt megközelíteni, megérteni és követni?

Ezt a szikrát csak Isten tudja megadni, a Kinyilatkoztatás pedig itt van, hogy az egyének nagyobb megváltását beindítsa, miközben az emberiséget egy új világra és a világegyeemben való sorsára felkészítse, aminek a felismerése és betöltése még hátravan.

Itt az ideje reagálni. Itt az ideje igazán őszintének lenni önmagadhoz, hogy életedet ne kedvteléseid vagy félelmeid vezéreljék, hanem saját mivoltod igazi felismerése. A Kinyilatkoztatással szembenézni ezt a mélyebb őszinteségedet fogja próbára tenni. Ez életed legnagyobb próbája. Ez életed legfontosabb próbája. Ez életed legfontosabb eseménye.

Isten az emberiséget új irányba tereli.

10. A Gyülekezet

Amint Isten Hirnökének,
Marshall Vian Summers-nek lett kinyilatkoztatva
2013, február 16-án
Boulder, Colorado-ban (USA)

Van egy nagy Gyülekezet, az Angyali Jelenlét, ami e világ felett őrködik, s valójában már nagyon régóta ezt teszi. Mennyire különbözik ez viszont emberi fogalmaktól és hitnézetektől, vagy attól ahogyam az ilyen nagyságrendbeli Lényeket a múltban ábrázolták vallásos könyveidben és bizonyos emberek vallomásaiban. Nem Isten rendezi a világ ügyeit. Nem Isten irányítja az éghajlatot. Nem Isten cirkuláltatja a vért az ereidben, vagy zúdít vizeket a sziklákra, vagy csíráztatja a magokat a földben — mindezeket ugyanis már az idők kezdete óta indította útjukra.

Isten ugyanakkor a Jelenlétet bízta meg a világ felügyeletével, minden káoszt okozó és tragikus ütközete és történelmi epizódja esetén — olyan egyének felügyeletével, akikben nagyobb ígéretet mutatkozik, az emberiség fejlődésének fontosabb fordulópontjain bizonyos dolgokat képesek a világba behozni, valamint maguk közül tudnak egyet a világba kiküldeni, hogy az egy új tanítást, s egy új értelmezést tudjon az emberiség tudatosságának a megváltoztatására behozni, s amennyiben erre lehetőség nyílik, pozitív módon tudja azt megváltoztatni.

Akiket te nagy Hirnökökként, nagy Szentekként, nagy Tanítókként tisztelsz — mint például Jézust, a Buddhát és Mohamedet— azok mind ebből a Gyülekezetből jöttek. Míg a világban tartózkodnak, addig emberi lények ők csupán. Ami megkülönbözteti őket az az, hogy nagyobb küldetésük van, s ezért nagyobb felelősséggel, valamint nagyobb számadással tartoznak azok iránt, akik ide küldték őket. Egész életük egy megpróbáltatás. Egész életük nagy követelmények övezik. Ez nem a gyenge szívűek pályája, vagy azoké, akik örömre és nyugalomra számítanak itt a Földön.

A Gyülekezet őrködik a világ felett — figyeli és számontartja mindazokat a kérelmeket, melyek valóban hitelesek és őszinte fohászok útján keletkeznek, különösen amikor ez fordulóponttal jár az ember életében, s kiváltképpen akkor, ha ebből még jobban kitűnik a kapcsolatvétel iránti vágy — ami nem ambicióból, ostobaságból vagy kisérletezésből született. Csak a Menny tudja mi ennek a jele, hogy hogyan hangzik, mit jelent, s hogyan lesz figyelembe véve.

Neked itt a Földön a Gyülekezet olyan, mint a Mennyország — az e világ s az Ősi Otthonod közötti híd, ahonnan jöttél s ahová vissza fogsz végül térni. A világban s az univerzumban mindenki, aki elkülönülve a fizikai világ valóságábanél, vissza fog végül térni Ősi Otthonába. Amíg viszont itt van, addig a saját szándékaik fogságában leledzenek. Saját kultúrájuk s nemzetük fogjai egy olyan világegyetemben, ahol a szabadság ritka dolog. Ugyanakkor mindegyikük egy nagyobb céllal, potenciával, a bölcsesség magjával, s lehetőséggel lett ide küldve, hogy a megfelelő körülmények közt, valamint a maga őszintesége és tudatossága révén, egy nagyszerűbb életet tudjon kezdeményezni.

Minden olyan világban, ahol érző lények fejlődtek ki, vagy vándoroltak és gyarmatosítottak a világegyetemben, ott mindenütt egy Gyülekezet létezik — egy nagy vagy egy kis Gyülekezet, az egyének számától függően, annak a kultúrának s nemzetnek a természetétől és állapotától függően.

Ennek a Tervnek akkorák a méretei, amit el sem tudsz képzelni. Vallásaitok erről képtelenek benneteket tájékozatni. Teológiátok túl szűklátókörű, s az sem tud egy ekkora nagyságrendű dolggal megbirkózni. Bármennyire szeretnéd a Földön az élet jelképeit és jeleit értelmezni, nem leszel erre képes. Intelligenciád nem ílyen nagyságrendbeli dolgok értemezésére lett megalkotva.

Benned van viszont a Tudás ereje, amit Isten helyezett oda, egy mélyebb intelligencia, egy mélyebb elme. A Gyülekezet erre az elmére épít. Ugyanis mihelyt ez a mélyebb elme életed keretein s körülményein belül megjelenik, te pedig elfogadod s követed azt, ezzel egy új út tárul majd fel az életedben. Csak ebben az éretelmben tudod magadról azt mondani, hogy újjászülettél ezen a világon. Csak ebben az értlemben lehet ez igaz, érthető és hatékony. A Gyülekezet tagjai ott lesznek azon egyének közvetlen közelségében, akiknek nagyobb a hozzájárulásuk a világ felé, s csak abban az esetben, ha ezekben az egyénekben a mélyebb Tudásból fakadó üzenet az, ami a Gyülekezethez intéződik — olyan üzenet, amire a Gyülekezet számít és elvár, s amit mindazok közt kutatva-keres, akik itt elválasztásban élnek.

Isten megengedi, hogy elválasztásban éljél. Isten megengedi, hogy szenvedjél. Isten megengedi, hogy hibákat kövess el, hiszen ezért választottad az elválasztást — hogy meglegyen ez a szabadságod. De mivel a Teremtésen kívül nincs más igazi változat, az itteni léted csak részben igaz. Még mindig kapcsolatban vagy a Teremtéssel, de ez egy változó és fejlődő környezet – egy olyan környezet, ahol az életed átmeneti , számos próbával telt, s sok minden által veszélyeztetett, ahol a benső Tudás irányitása nélküli élet tévedéseiben kóvályogsz, s ami végül bukásban végződik.

Isten megengedi, hogy ez megtörténjen, mert szabadnak teremtett. Annyira szabad vagy, hogy még azzal is próbálkozhatsz, hogy ne az legyét, aki valójában vagy. Egy ekkora szabadsággal rendelkezel. Az elválasztás terén viszont soha nem fogsz sikert aratni, mivel a Tudás benned él. Ez az a részed, ami soha nem hagyta el Istent, s még mindig a Teremtés Urának a Jelenlétére, s magára a Teremtésre képes reagálni.

Gondolj a világban a ívallási tanításokra — a történetek, a tanítások s az ezzel kapcsolatos elképzelések temérdek változatára, s vedd mindezt figyelembe annak fényében, amit itt ma Mi mondunk neked. Mi itt ezzel ugyanis életed nagyobb képét tárjuk eléd. Lásd meg a különbséget, s beismered majd, hogy egy egészen új útba kell belekezdjél. A régi vallási és szellemi elképzeléseid csak egy bizonyos pontig hasznosak. Azon túlmenően viszont félre kell tenned őket, mert csak Isten ismeri a visszatéréshez vezető utat. Csak Isten tudja létezésed igazi értelmét, valamint konkrét célodat, ami a világba hozott téged ebben az időben, ilyen körülmények között.

Az értelemnek végezetül meg kell hajolnia. Csak akkor lesz képes arrra hogy kövessen amennyiben egy nagyobb valóságnak lesz a része. Ez alázatosságot kíván meg. Idővel megkívánja, hogy átadd magad a benned élő Jelennek, ami csak a benned levő Forrásra fog tudni reagálni.

A Gyülekezet megengedi, hogy minden megtörténjék a Földön. Amig Jelenlétüket nem igénylik, vagy nem a legnagyobb őszinteséggel esedezve kérik, addig ők nem fognak közbelépni. Csakis egy nagyobb fordulópon esetén, amikor egy Új Üzenetet szándékoznak a világnak adni, akkor fognak ők az emberiségnek egy új értelmet és egy nagyobb tudatosságot adni. Ez szolgál majd válaszul a világot fenyegető nagy és potenciálisan pusztító változásra. Ezért van az, amiért a nagy Kinyilatkoztatások csak bizonyos válságos fordúlópontok idején adatnak az emberi civilizáció evolúciójában. Ezeket nem lehet barkácsolva létrehozni. Ez nem fabrikálás műve. Ezeket a dolgokat még elképzelni sem lehet, noha már sokan tettek erre kiséreltet.

A nagy hagyományok ezekre épültek. A nagy hagyományok ezért nem voltak képesek a Kinyilatkoztatások szellemét követni, ami létrejöttüket beinditotta. Isten tudja, hogy Tudás nélkül ezekben a dolgokban az emberek csak tévedésekbe fogank bocsátkozni, s az út mentén sok hibát követnének el. Ez az elválasztásban tengődő életnek az ára.

Ha egyszer beindul ennek a benned levő Tudás jelenlétének és erejének a felfedése, akkor kezdesz majd felszámolni magadban az elválasztással — különbséget fogsz tenni a világi elméd s a magadról alkotott elképzelésed, valamint a benned élő nagyobb intelligencia közt, aközött az intelligencia közt, ami a tiéd volt mielött a világra jöttél, s amit újra felfedezel majd, miután innen eltávozol.

Erre az élettel való mélyebb rezonanciára van szükség, nem csak egy bonyolult teológiára vagy filozófiára. Az Angyali Gyülekezet nem fog ilyesmikre reagálni. Nagyobb fordulópontok esetében viszont, mint amilyen a világban történik, kiküldenek maguk közül egyet a világba. Egyikőjük a világba lesz kiküldve, hogy magára vállalja a Hirnök szerepét annak megpróbáltatásaival együtt — az azzal járó nagy nehézséggel, nagy rejtéllyel, nagy bizonytalansággal, a mindvégig mellette álló nagy Jelenléttel együtt, míg át nem esik a felnőtté vállás folyamatán, s alig lesz nagyobb végzete és sorsának a tudatában, amig elhívása be nem indul.

Senki sem érti a Hirnök életét, de mindenki részesülhet a Hirnök adományaiban, melyek minden adomáynál nagyobbak, amit bárki más a világnak képes megadni — egy sokkal tartósabb, áthatóbb, erőteljesebb és inspirálóbb ajándék ez, mint amivel bárki valaha is előállt vagy kitalálhatott. Az embereknek lehetnek vonzó elképzeléseik, ezzel viszont semmi nem veheti fel a versenyt, ami a legtermészetesebb s a legszebb módon fogja az ember életét átalakítani. Ennek a Mennyekből kell származnia. A Gyülekezettől kell jönnie, amely Isten Akaratát értelmezi. Az univerzum Istene ugyanis túl nagy ahhoz, hogy ezzel a világgal foglakozzék — a számtalan galaxisok, dimenziók és a fizikai megnyilvánulásokon túli Teremtések Istene esetében itt olyan terjedelmű lehetőségekről s kihatásokról van szó, amit életed keretein belül képtelen vagy felfogni.

Itt milliárd milliárdnyi, s még megannyi milliárdnyi fajnak az Uráról van szó, aki minden eológiai elven túl van, amit ebben a világban valaha is felállítottak. Ebből áll ugyanis Isten Új Kinyilatkoztatása, hiszen az emberiség az inteligens élet Nagyobb Közösségébe olvad most bele, ami megkívánja tőled, hogy Isten-fogalmadat egy nagyobb panoráma vagy kereten belül tudd átgondolni. Ahhoz, hogy megértsd mit tesz Isten ebben a világban, meg kell értened mit tesz Isten a világegyetemen belül. A Kinyilatkoztatás most először érinti azt a témát, amikoris az emberiség az űr küszöbére került, s egyben a világ környezetének elpusztitásának a küszöbén áll, önmaga elpusztításának a katasztrófájához veztő úton halad. Ez az emberiség legnagyobb átlépendő küszöbe, amin valaha is át kellett lépnie, s ami a legnyagobb következménnyel jár.

Minden meg fog változni, amint ebben a pillanatban máris változik. E nagy fordulópont miatt Isten küldte az Angyali Jelenléten s a Gyülekezeten keresztül az Új Üzenetet el a világba — az univerzumban található élettel, valamint Isten mindenütt végbemenő munkájával kapcsolatos Kinyilatkoztatást, ami nem egy törzsre, vidékre, természetes jelenségre, korlátozott történelemre, egy csoportra vagy nemzetre korlátozódik csupán, hanem mindenütt kihat az élet valóságára.

Ez a nagyobb panoráma megadja neked azt a legnagyobb lehetőséget, mellyel felismerheted a benned élő erőt és jelenlétet , s elmédet ennek felismerésére tudd ösztönözni, hiszen ezért lett az megteremtve, s ezzel fog legjobban a szolgálatodra állni.

Nem fogod megtudni a Gyülekezetben levők nevét, noha előfordulhat, hogy egy bizonyos ponton adnak majd egy nevet csak azért hogy valakin segitsenek. A nevük lényegtelen, mert bár ők is egyének, de egyek is — egy jelenség, amit értelmeddel nem tudsz felfogni, hiszen az csak evilági dolgokről tud fogalmat alkotni.

A nagy Kinyilatkoztatás idejében a Gyülekezet, mind Egyetlen hangként szól. Az egyik tagján keresztül mindnyájan egyszerre szólnak, egyetlen jelenséggé válva, amit igazából nem tudsz felfogni. Ez egyszerűen túl csodálatraméltó. Túlzottan rendkívűli. Teljességgel fogalmaid valóságán túlról szól hozzád. A te fogalmi rendszered az univerzumon belül élettel kapcsolatban csak egyénekre van lebontva, ezzel szemben a Gyülekezet egy és ugyanakkor sok és egyben egy, hiszen annyira közel vannak a Mennyhez, ahol a sok az egy, s az egy a sok.

Figyelmednek az életben nem arra kell írányuljon, hogy a Gyülekezetbe ájuldozva beleszeress vagy a Gyülekezetre helyezd figyelmed hangsúlyát, az ő céljuk ugyanis az, hogy a benned élő tudás visszaszerzésében legyen szereped. Ebben neked kell meghoznod a döntést. Neked kell szembenézni a következményekkel, a nehézségekkel s a döntéseidből származó áldással. Neked kell afelöl döntened, hogy elfogadod vagy elutasítod-e a nagy ajánlatot. Neked kell felelősnek lenned mindenért, amit teszel. Ne járjkálj tehát az emberek közt azt hangoztatva, hogy Isten vezérel téged ebben vagy abban a dologban, mert ez felelőtlenség lenne. Azt kell inkább mondanod hogy “Ezt azért teszem, mert érzem, hogy ezt kell tennem.” Más tekintélyre ne hivatkozz, hiszen abban nem vagy biztos.

Addig nem fogsz a Gyülekezetről vagy a benned élő jelenlét erejéről tudni, míg a Tudás nem aktivizálódik benned, s életedben annak kialakulása el nem kezdett benned erőteljesen beindulni. Ne romantizálj valamiféle angyali tapasztalat útján szerzett élmény felöl, bármilyen legyen is az, valós vagy akár kitalált, hiszen itt teljesen a benned jelentkező Tudásról van szó. A Gyülekezet kizárólag ezzel foglalkozik, a amig ez meg nem történik, addig nem vagy megbizható. Nem vagy felelősségteljes. Nem vagy bátor. Nem vagy hiteles. Továbbra is a világ és a saját félelmeid és kedvteléseid áldozata vagy. Túl gyenge vagy még.

Ezért egy nagy átalakulási folyamat szintjére belülről feltornáznod magad, amit csak a Gyülekezet indíthat be. Ezt önmagadtól nem tudod beindítani. Akár húsz évig is meditálhatsz, s akkor sem fogod megismerni a Tudás erejét és jelenlétét. A leghevesebb, legsürgősebb és leghitelesebb imádságod útján tudod csak a Gyülekezetet magadhoz szólítani. Nem előnyökért vagy csupán bajoktól való oltalomért imádkozol. A megváltásért imádkozol anélkül, hogy tudnád mit is jelent, anélkül hogy próbálkoznál a megváltás megértésével, anélkül hogy tisztában lennél azzal, hogy hogyan kell magadat megtisztítani. Mindezt csak a Gyülekezet tudja. Látod már miféle csodálatos dolog ez? Ez a csodák csodája. Arról a csodáról van itt szó, ami minden más csoda létrehozója.

Isten egy Új Üzenetet küldött most a világba, hogy az emberiséget egy új megvilág tapasztalására és környezetére készítse fel, hogy eleget tudjon tenni a nagy kihívásnak, s ezzel képes legyen az emberi civilizácio egyesítésére és megőrzésére. Isten elküldte a nagy Kinyilatkoztatást a világba, hogy az emberiséget felkészítse a világegyetemben lévő élettel való találkozásra — az emberiség történetének legnagyobbb eseményére, ami próbákat, nehézséget s egyben lehetőséget tár fel az emberi család számára.

A Hirnök a világban van. Már nagyon hosszú ideje folyik az ő előkészülete arra, hogy a Kinyilatkoztatást befogadja, hisz ez a legnagyobb Kinyilatkoztatás, amit az emberiség valaha is kapott — egy művelt, írástudó, globális kommunikációval rendelkzező világnak lett adva, s bizonyos mértékben egy egész világra kiterjedó tudatosság szintjén.

Mosz előszőr fordul elő a történelem során, hogy az Üzenet az egész világnak egyszerre van megadva, ugyanis az egész világot most rövid idő alatt kell elérni ahhoz, hogy az emberiség a nagy változásra fel tudjon készülni, ami a világra bekövetkezik, valamint a világegyetemben levő intelligens élettel való találkozás tudati szintjére, mely intelligens élet máris a világban van.

Isten egyetlen korábbi Kinyilatkoztatása sem tudott ezekre a dolgokra felkészíteni, mivel nem ez a cél állt a tervükben. Azért lettek adva, hogy emberek kifejlesszék az emberi tudatot, az emberi civilizációt, az emberi lelkiismeretet és etikát, melyek az emberiséget egy nagyobb egység és nagyobb erő felé tudnák irányítani a világban. Az emberi civilizáció létrejött, tökéletlenül bár, korrupcióval, megosztottsággal és hibával teli, ugyanakkor viszont nagy ígéretet is hordoz magában. Ha ismernéd az élet állapotát a körülötted lévő világegyetemben, ezt a nagy igéretet még tisztább lencsén át tudnád meglátni. Ezt viszont egyelőre még nem látod. Még nem kerültél abba az előnyös helyzetbe. A Gyülekezet viszont ezt nyílvánvalüan látja, s éppen ezért lett ekkora hangsúly e világra helyezve, hogy erre a nagy küszöbre fel tudjon készülni. A Kinyilatkoztatás oly sok mindennel szolgált.

A Hirnök nagy nehézségekkel néz szembe, ugyanazokkal a nehézségekkel, mint amivel minden korábbi Hirnök szembenézett — hitetlenséggel, szembeszegüléssel, visszautasítással, gúnyoskodással. Az emberek nem látják, hogy a világ legnagyobb eseményében nekik szerepük van. Azt gondolják, hogy ez sértőleg hat elképzeléseikre, s a hitük elleni kihívás. Azt képzelik, hogygazdagságukat, hatalmukat s a presztízsüket a világban alássa majd, amikor valójában a megváltás legnagyobb ígéretét kínálja fel nekik, amiben valaha is részesülhetnek, s egyben a jővőre vonatkozó legnagyobb felkészülés lehetőségét, aminek számos vonakozása a múltéhoz képes teljesen különbözni fog.

A Gyülekezet figyeli és irányítja a Hirnököt, akinek a jelentőségét nem lehet alábecsülni. Jelentőségét nem lehet túlbecsülni. A Gyülekezet rajta keresztül közvetíti a Kinyilatkoztatást a világba. Ők egyként fognak szólni, mert az Üzenet itt a minden. Ha ezt elegenn fogják tudni felfogni, elegen fogják tudni felismerni, elfogadni, s elegen fogják követni, az emberiség kellő erővel fog rendelkezni ahhoz, hogy a széteseés, a szüntelen viszályok és háborúk útjáról letéjen, a jövőnek pedig új alapokat tudjon vetni.

A Kinyilatkoztatás megadta az emberiségnek erről a nagyobb világról szóló jövőbeli képét, ami egy teljesen más világkép lesz. Ennek létrehozása, valamint az univerzumban való fenntartása nagy erőt, bátorságot és öszinteséget fog megkívánni egy olyan környezet közepette, ahol hatalmas erők járják s ahol a szabadság ritka. Csak Isten tudja ennek a módját.. Csak a Gyülekezet érti ezeket a dolgokat.

A te feladatod itt most megtanulni befogadni és elvégezni a Lépések a Tudáshoz, hogy megvesd életed igazi alapját, hogy kérdőre vondd elképzeléseidet, hogy megoldjad a múlt dillemmáit, megbocsáva saját magadnak és másoknak, valamint elutasítás és ítélkezés nélkül tudjál a világra tekinteni, hiszen ez lesz az a világ, ami idővel előhívja majd belőled a benned lévő nagyobb ajándékokat, s a nagyobb közreműködésedet.

Annyi mindent kell itt elfelejteni és felülvizsgálni. Ehhez elég alázatosnak kell lenned. Ha azt gondolod tudod mi az igazság, ha azt képzeled ismered Isten akaratát, ha azt hiszed tudod mi a világegyetem, az igazság kiderítésére való esélyed nagyon vérszegény lesz.

A Gyülekezet figyeli a világot. Hívjad a Gyülekezetet — ne csak úgy mellékesen, mert akkor nem fognak meghallani. Ne törekvéseid, álmaid vagy fantáziáid beteljesülése miatt, mert akkor sem fognak meghallani. Szívvel és lélekkel kell imádkoznod. Csak akkor fogja a hangod elérni őket, hiszen ők csak az igazat, az őszintét és a tisztát ismerik. Őket nem lehet manipulálni. Őket nem lehet megvesztegetni. Őket nem lehet befolyásolni. Velük nem tudsz üzletelni. Erőd kell legyen ahhoz, hogy időben be tudd fogadni a tanácsukat, s kommpromisszum és korrupció nélkül tudjál azok szerint eljárni. Ennyire erősnek kell lenned ahhoz, hogy egy nagyobb, jóra irányuló erő része lehess a világban.

Az emberek azt gondolják majd, “Ó, ez aztán túl sok nekem ahhoz, hogy figyelembe tudjam venni. Túl nagy megpróbáltatás ez számomra.” Mi viszont azt mondjuk, hogy ez nem így van. Ez pont terád van kiméretezve, arra aki a világban vagy, arra amiért a világban vagy, s amiatt, aki ide küldött. Te magadat nagyon lebecsülöd. Amikor igy gondolkozol, szánalmasnak tünteted fel magad. Ne vagy tisztába erőddel, hatalmaddal és céloddal, amiket csak a benned lévő Tudás révén vagy képes magadnak biztosítani.

A Gyülekezet figyeli és várja azokat, akik az Üzenetre reagálnak, amit Isten ezekben a pillanatokban a világba küld, a Hirnök ugyanis most jelenti be, most hirdeti ki és most tanítja a Kinyilatkoztatást. Ő már nagyon régóta visszatartott állapotban volt, mig az Üzenet teljessé nem vált. Ez viszont most teljessé vált, s erre a világnak most van nagy szüksége, mégpedig nagyobb szüksége, mint amit ebben a pillanatban meglátni képes lennél.

A Hirnök képviseli a Gyülekezetet, noha ő egy emberi lény, s ennélfogva tökéletlen, miként egyetlen emberi lény sem tökéletetes. Elkövetett már hibát, de minden nagy Hirnök is követett el hibákat. A benne levő mennyei hatalom képezi az ő erejét, zászlaját és pajzsát. A testét elpusztíthatod, Üzenetét viszont nem tudod elpusztítani. Azt, amit ő a világba hoz, azt a jelenlétet és hatalmat ami őt ideküldte, továbbá a hatalom és a jelenlét ami a te reagálásodra vár, ezek egyikét sem lehet elpusztítani. Az ajándék most van ugyanis teelötted, a Menny pedig figyeli és várja ki képes elfogadni, ki képes észrevenni, ki képes a Lépések a Tudáshoz elvégzésére, mellyel szert tudna tehnni egy nagyobb élet ajándékára egy olyan világban, ahol a sötétség egyre sűrűbb lesz, s minden múló nappal egyre bizonytalanabbá válik a helyzet.

9. A Kinyilatkoztatás Idején Élni

Amnint Isten Hirnökének,
Marshall Vian Summers-nek lett kinyilatkoztatva
2011, szeptember 27-én
Leadville, Colorado-ban (USA)

E világ történelmében most először kerültél abba a helyzetbe, hogy a Kinyilatkoztatás folyamatának a tanúja lehetsz. A modern technológia segítségével ez az egész folyamat most felvételre van rögzítve van, hogy a jövőbeni értelmezések során semmiféle hiba ne fordulhasson elő, miként az a múltban oly gyakran megtörtént.

Itt nemcsak a Kinyilatkoztatás jelentoségéről van szó, hanem a Kinyilatkoztatás folyamatáró — arról a képességről, amely meg tudja hallani azt a Hangot, amely annyira hasonló ahhoz, mint ami Jézushoz, a Buddhához, Mohammedhez és sok más Tanítóhoz szólt, mindazokhoz az ismertekhez, mind pedig azokhoz, akik nem nyertek elismerést a világtörténelem során. Ez egy egyedülálló lehetőség és egy igen mély műveltséggel járó kiképzés. amely a vallásos gondolkodás számos hibáit megvilágítja, Isten minden korábbi Kinyilatkoztatásaira pedig újabb és ragyogóbb fényt vet.

Ennek a világnak s minden más világnak a történelmében is, a Kinyilatkoztatás folyamata mindig ugyanaz. Egy egyén van kiválasztva és elküldve abba a világba. Amikor fejlődésük és érettségük egy bizonyos szintjét elérik, kihívják őket normális körülményeik közül egy nagyobb randeuvúra, egy nagybob mérvű találkozóra azzal az Angyali Jelenléttel, amely annak a bizonyos világnak a felügyeletével van megbízva.

Azután egy nagyobb szolgálatra. Valamint egy nagyobb szolgálatra való felkészülésre vann elhívva, amely felkészíti őket egy újabb és forradalmibb dolog bevezetésére a világba. Itt nem csupán a múltbeli felfogások vagy múltbeli hitnézetek kifinomításáról, áthangolásáról van szó. Ez valami teljesen új és forradalmi jellegű dolog. Itt nem csak egy felújított vagy kibővített vagy egy újabb perspektívával ellátott változatáról van szó egy korábban megadott és megalapított dolognak. Itt egy új küszöbváltásról van szó.

Lehetőséged van most tanúja lenni egy a Kinyilatkoztatásnak, a Kinyilatkoztatás folyamatának, a Kinyilatkoztatás letisztázásának, s hogy mit is jelent majd ez a Kinyilatkoztatás életedben s az egész világ számára. Ez az Üzenet ugyanis az egész világnak szól, nem csupán egyetlen törzsnek vagy egyetlen népnek vagy egyetlen nemzetnek vagy egyetlen területnek. Ez nem egy korábban megadott dolog dolog reviziója. Nem egy korábbi dologgal szembeni reakció. Nem egy világban levő korábbi tanítás vagy vallás kiegészítése vagy adaléka. Ez valami új és forradalmi folog. Nagy küszöböt és nagy változást jelent az emberi család számára.

Bárhol élj, bárnely nemzethez tartozzál, bármilyenek legyenek is a körülményeid, te egy olyan nagy Kinyilatkoztatás idején élsz, ami legalább akkora dolog, mint bármely mútltban megadott Kinyilathoztatás. A Kinyilatkoztatásra való reagálóképességed annak a mércéje, hogy mennyire állsz készen, mennyire vagy nyitott, őszinte és elszánt. Itt ugyanis mindaz ami hamis, mindaz ami álnoki, mindaz ami korrupt vagy téves, azokra a Kinyilatkoztatás mind féynt fog deríteni.

Ki képes egy Istentől jövő új Hirnököt elfogadni? Ki fogja elutasítani? Hogyan fognak az emberek reagálni? Vajon fognak-e egyáltalán reagálni? Minderre fény fog derülni a Kinyilatkoztatás idején — az egyén vallásos megértésének az értékére, az egyén vallásos hitének a szeplőtlenségére, az egyén hozzáállásának a tisztánlátására és őszinteségére, az egyén szívének és elméjének a nyitottságára. Mindezekre fény derül majd a Kinyilatkoztatás idején. Te pedig éppen most, a Kinyilatkoztatás idején élsz.

Egyetlen ember lett a világba való kiküldetésre felkészítve. Senki más nem formálhat erre jogot, hiszen a Menny tudja ki lett erre kiválasztva és ki nem. Azok pedig, akik magukat választják ki és magukat választják meg, azok egyike sem képes az Új Kinyilatkoztatást a világba behozni. Sem hatalmuk, sem isztánlátásuk nincs meg erre, s ami a legfontossabb, nem az övék Kinyilatkoztatás.

Mindenre fény derül a Kinyilatkoztatás idején. A Kinyilatkoztatás folyamata annyira különbözik azoktól a meséktől és fantáziáktól és csodáktól, amiket az emberek az efféle eseményeknek tulajdonítanak, ezeknek a magvas eményeknek az emberi történelem során, amiket dicsőítve a mindennapi szintról magasan kiemeltek, hogy ezzel próbáljanak azoknak a tanitásoknak nagyobb hirnevet és jelentőséget adni, amelyek ezeknek az eseményeknek a kapcsán bekövetkeztek.

Ezek a nagy események mind szerénykezdetük volt. Nem kisérte őket pompa és szenzáció. Nincsenek csodákkal és rendkívüli eseményekkel teli, ahol mindenkinek tátva marad a szája. Ez itt a különbség a valóság s az emberi találmányok közt.

A Kinyilatkoztatás rendkívüli jelentőségű és ritkaságszámba menő dolog. Új Üzenetet Isten ugyanis minden milleniumban talán csak egyszer küld a világba, az emberi családot érintő nagy küszöbváltás, próba és nehézség idején; nagy lehetőség és nagy szükség idején, ahol a Kinyilatkoztatásra, nem pedig a korábbi kommentárok további folytatására van szükség.

Ennek kell aztán a hallgató minden elképzelését és hitnézetét felülmúlnia, s egyben azt a mélyebb részét, azt a mélyebb intelligenciáját kell megérintenie, ami ott van a bensejében ott van, azt a részét, ami még mindig Istenhez fűzi őket, azt a részt, amit Mi Tudásnak nevezünk.

A Tudást nem lehet becsapni. Ezen a szinten már nincs szemléleti hiba. Ugyanakkor oly kevesen jutottak el erre az elmének erre az állapotára, erre a mélyebb kapcsolatra,mégpedig olyan elfogadható mértékben, mellyel világsoan láthatnák ás követhetnék a Tudást, ami Isten Akaratának és Céljának az iránymutatója a világban.

Ez a most szemed elötti Kinyilatkoztatás az emberiségnek valaha is megadott legnagyszerűbb és legnagyobb Kinyilatkoztatás, hiszen egy tanult világhoz, egy globális kommunikációs rendszerrel rendelkező világhoz, egy magasabb szintű és kifinomultabb műveltséggel rendelkező világhoz, továbbá egy olyan világhoz szól, amelynek egyre fokozódó és mélyebbre süllyedő szükségben, zavarban és nyomorban tengődik.

Ez az elso nagy Kinyilatkoztatás, amely egy világközösséghez, egy kitanultabb népességhez van intézve. És éppen ezért kell most nagyobb világossággal, nagyobb hangsúllyal, nagyobb kifinomultsággal és nagyobb szintű rétegeződéssel szólni. Nem maradhatsz ugyanis gyermeki szintent, hogy tudj nézni, amivel majd szembe fogsz majd nézni a világban, s azon túl is. Ha mint elkvakult követő maradsz, nem fogsz tudni felkészülni a változás Nagy Hullámaira, amelyek a világra be fognak következni, ahol az emberiség a világegyetem intelligens életformáival fogja szembetalálni magát— s ami a történelem legnagyobb, valamint a legnagyobb következménnyel járó, eseményei lesznek.

Csakis a bened levő Tudás tudja mit is jelent pontosan mindez, mit kell megtenni a felkészülésre, és mit kell saját magadnak és másoknak megvalósítani, akikkel természetes módon kapcsolatba kerülsz majd egy nagyobb cél érdekében.

A Kinyilatkoztatás nem azért jött, hogy isteneknek egy pantheont állítson, vagy hogy hihetetlen vagy nehezen elhihető fantasztikus mesékkel árasszon el. Nem azért van itt, hogy Isten szolgáivá tegyen titeket, hanem inkább arra buzdítson, hogy az isteni Akaratot és Célt képviselni tudjátok, aminek a megtevésére csakis a bensőtökben levő Tudással felvértezve tudtok elérni.

Ez egy olyan jövőre vonatkozó nagyszerű Kinyilatkoztatás, amely a múlthoz képest teljesen más lesz — egy hanyatlóban levő világról; egy erőforrások hiányában szenvedő világról; egy környezeti pusztulással veszélyeztett világról; egy olyan világról van szó, ahol egyre nehezebb lesz az emberekről gondoskodni, őket élelemmel, vízzel, gyógyszerrel és energiával világszerte ellátni; egy nagyobb veszéllyel és viszállyal teli világról; s még ezen a világon túlról származó beavatkozásról is a világegyetemben levő olyan fajok részéről, akik azért vannak itt, hogy az emberi gyengeségeket és elvárásokat kihasználják.

A Hirnök tehát nagy hatalommal rendelkezik, ami teljesen nyílvánvaló kell legyen. A Hirnöknek továbbá hirdetnie kell ezt, s képes kell legyen tanítás útján átadni ennek a jelentését. Ehhez több évtizeden át tartók felkészülésre volt szükség. Évtizedekig tartott, míg a Hirnök ezt az Istentől jövő Új Üzenetet egyáltalán be tudta fogadni, hiszen ez annyira végtelen méreteket öltött és annyira átfogó volt.

A Hirnöknek olyan embernek kell lenni, aki nem tölthet be világi poziciót, ugyanakkor igen művelt és együttérző kell legyen. Egyszerű és alázatos kell legyen. Világosan és érthetően kell szóljon, ugyanakkor olyan megfogalmazásban, amit mindeki megérthet. Életével kell bizonyítania Üzenetének az értékét, s hogy mennyire fontos az Új Kinyilatkoztatás szerint élni és azt tanulmányozni.

Ő nem tökételetes, de egyik Hirnök sem volt soha tökéletes. Nem fog csodákat művelni a tömegek számára, mivel egyik Hirnök sem tette meg azt igazán. Azért van itt, hogy az isteni Jelenlét és Hatatom mélyebb tapasztalatának nyisson utat mindenfelé az emberek éltetében — gazdagnak és szegénynek, északon és délen, keleten és nyugaton, minden nemzetben, minden vallásban. Nem helyettesíten jött a világ vallásait, hanem hogy nagyobb világosságot és jelentőséget adjon nekik.

Az emberiségnek ugyanis most kel felkészülnie a világra bekövetkező változás Nagy Hullámaira, amennyibenaz emberiség túl akarja ezeket élni, és stabilitása és szilárd alapja legyen az emberiség legnagyobb jövőbeni teljesítményét tekinteve.

Az emberiségnek továbbá fel kell készülnie és ki kell képznie magát a világegyetemben levő élettel való találkozásra, oly mértékben hogy meg tudja érteni hogyan reagáljon a világodban levő beavatkozás jelenlétére.

A világban levő vallások egyike sem képes téged ezekre a dolgokra felkészíteni, hiszen azok mindegyike egy korábbi kornak a termékei, s noha rendívül fontosak az emberiség számára, egy Istentől jövő Új Kinyilatkoztatásra lesz szükség a világ vallásai közti nagyobb egység létrehozására, hogy a viszályoknak véget lehessen vetni, s az emberiség fel tudjon készüni a rá váró kihívásokra.

A múltban horgonyozva nem fogod megérteni a jövőre vonatkozó Kinyilatkoztatást. Vallásos nézeteidhez konokul ragaszkodva nem fogod tudni megérteni hogyan fog Isten újra szólni, miért szólt ismét, s hogy mit fog ez számodra és mások számára jelenteni. Szíved nem lehet elzárt, különben nem fogsz se hallani se látni. Az emberiséget pedig eléggé szeretned kell ahhoz, hogy a Kinyilatkoztatást értékelni tudd. s a tanítása szerint tudjál élni, befogadva a velejáró hatalmat, kegyelmet, s együttérzést, amikre hangsúly helyez.

A Hirn0k egy igen veszélyes út elött áll, az Új Kinyilatkoztatás ugyanis sok ellenállásba fog ütközni, mint ahogy Iseten múlbetli Kinyilatkoztásai is oly sok ellenállásba ütköztek a világban, bármikor és bárhol is megjelentek. Nem fog minden városban előadást tartani. Nem fog minden eseménynél ott lenni. Csak itt meg ott fog szólni, ugyanakkor Üzenetét az egész világra ki fogják közvetíteni, azonkívül a világhoz szóló Kinyilatkoztatás saját kommentárjával, saját irányelveivel, saját magyarázatával érkezik. Nem a jövő akadémikusainak s egyéneinek az értelmezésére lesz bízva, hogy kommentárral dekorálják, hisz ez az, ami veszélyet és szerencséltelenséget hozott rá a múltban.

A Kinyilatkoztatás ezért oly nyílt és ismétlődő. Ezért van annyira világosan megadva, hogy ezzel lecsökkentse az emberi hiba, félrelátás és félreértelmezés lehetőségét.

Helyreállítja az egyénen belül a Tudás hatalmát, ami korábban csak az elit és kiválasztott osztály kiváltsága volt. Az emberiség mélyebb lelkiismeretéről beszél, arról a lelkiismeretről, ami még ideérkezésed elött lett megalapozva benned, hogy minden fontos ügyben útmutatóul és tanácsadóul álljon a rendelkezésedre.

A Hirnököt nem kell imádni. Ő nem egy isten. Egyik Hirnök sem volt egy isten. Hirnökök voltak — félig emberek, félig szentek —, mindkét valóságot képviselve, a világ valósága valamint az Ősi Otthon valósága képviseletében voltak itt, ahonnan mindnyájan jöttetek, s ahová idővel mindnyájan vissza fogtok térni.

Az ő jelenléte majd fényt derít arra, amire fény kell derüljön. Hangja azok elméjéhez és szívéhez szól, akik képesek a hallásra. Szólni fog a világ szükségleteit, valamint a szív és a lélek szükségleteit illetően. Nemcsak válaszokkal áll elő, hanem magát a választ adja meg. Isten ugyanis minden egyes személyben egy nagyobb inelligenciát és értlemet ültetett el, ami viszont nem eléggé ismert a világban, csupán néhány egyén kivételével. Az emberi technológia s az emberi zsenialitás egyszerűen képtelenek téged a jövőre, s magára arra a Nagyob Közösségre felkészíteni.. Ennek ennél sokkal mélyebben és lényegrehatóbban kell a természetedet és a Lényedre érintenie.

A Hirnök ezekról a dolgokról fog szólni. Mindezek ugyanis a Kinyilatkozatás alkotóelemei. Isten nem egy aznapra vagy másnapra vonatkozó választ ad neked, hanem egy minden napra és minden helyzetre vonatkozó választ. Isetnnek nem kell az életedet irányítania, hiszen az összes világegyetem Urának nem ebből áll a veled való kapcsolata. Isten ennél intelligensebb. Isten ültette el benned a Tudást, egy tökéletes irányadó intelligenciát, amit elmédben minden más hangtól és indítékól, vágytól és félelemtől meg kell tudni különböztetni.

Maga a Kinyilatkoztatás gondoskodott a Lépések a Tudás-ról, arról az gyalogösvényről, amely feltárja az Istentől az emberiségnek vagy bármely más emelkedőben levő, vagy már előrehaladott, fajnak adott legnagyobb adományát a világegyetemben.

Az Istenról alkotott értelmedet ezúttal az életnek egy sokkal nagyobb panorámájába kell átültetned. Értelmed nem horgonyozhat többé a múlban, hanem hajlékonnyá kell váljon, s alkalmazkodni kell tudnia a jövőhöz, miközben egyre nagyobb változások zajlanak le benned, s vesznek téged körül. A te Urad most az univerzum Ura kell legyen, milliárdnyi és milliárdnyi és milliárdnyi, s még annál is több fajának az Ura.

Ez az emberiségnek megadott Kinyilatkoztatásnak egy része, ami a valaha is megadott Kinyilatkoztatásokhoz képest sokkal különbözőbb és sokkal kiterjedtebb. Ezzel majd képes leszel minden egyes Kinyilatkoztatást értékelni, s mindegyikük bölcsességét magadénak mondhatod. Ha meghitt Keresztény vagy, keresztényi mivoltod fog növekedni és tágulni benned. Ha meghitt Muzulmán vagy, hited és hitgyakorlatod fognak ezzel növekedni és tágulni benned. Ha gyakorló Buddhista vagy, vagy a Zsidó valláshoz vagy bármely más vallásoshoz tartozol, az Új Kinyilatkoztatás ezek mindegyikét csak meg jobban kibővíti.

A Hirnök ezekről a dolgokról fog szólni. A Kinyilatkoztatás ezekról a dolgokró szól. Most elsőszor lesz pedig alkalmad meghallani a Kinyilatkoztatás Hangját. Ezt korábban sohasem lehetett íilyen módon rögzíteni, nyílvánvaló okokból, most viszont lehetőséged lesz meghallani a Kinyilatkoztatás Hangját. Ez egy csodálatos dolog, de gyben próbával is jár számodra, ugyanis amennyiben ezt nem hallod meg, ha ezt nem todod felismerni, saját akadályaiddal találod magadat szembe. Ezt aztán kritizálhatod, letagadhatod és körbe-körbe járhatod, amivel viszont csak saját gyengeségedet és korlátoltságodat fogod bizonyítani.

Mi mindent kell még Istennek az érdekedben megtennie? Ha nem tudod elfogadni a Kinyilatkoztatást, mi mást tehet Isten érted? Isten az egész világnak, s neked egyénileg is válasszal szolgált — hitedet, hagyományodat, vallásodat, kultúrádat és nemtetedet érintve. Arra számítasz, hogy kivételezzenk veled? Adományok kiszotására vársz? Mentesülni akarsz az élet nehézségei alól? Azt akarod, hogy elkényesztessenek? Minden sarkon akarsz majd csodákra számítani? Valamiféle Mennybe vezető munkanélküli segélyen akarsz tengődni, tehetetlen és impotens módon akarsz a világban élni?

Isten a Tudás útján ad neked erőt, s a Tudásra szólít fel téged az Új Kinyilatkoztatás révén. Nem Isten fogja megmenteni a világot; azok mentik majd meg a világot, akiket ebből a célból küldtek ide. Kicsiny, de egyben jelentős szerepüket itt fogják lejátszani, ami nagyobb lesz annál, mint amit képesek vagytok felfogni és megérteni. Személyes célkitűzéseiket és ambíciójukat messze felül fogja múlni. Megváltja és életre kelti majd őket, helyreállítva bennük a Menny erejét és hatalmát, ami bennük a Tudásban útján fog megtestesülni, mélyen meghúzódva elméjük felszíne alatt.

Lehetőséged van most arra, hogy meg tudd érteni a Kinyilatkoztatás folyamatát. Amennyiben aztán ezt meg tudod érteni, meglátod majd valójában mi is itt a csoda. Nem fogod a Hirnököt istennek tekinteni, ugyanakkor tisztelni és csodálni fogod őt. Megközelítésed pedig őszinte lesz — nem elutasítva vagy lebecsülve a Kinyilatkoztatást, hanem azzal hogy megfelelő mértékben fogod azt meghalani, megtapasztalni és alkalmazni az életedben, mellyel megérted majd mi az a nagyobb célj és jelentőség, amellyel életedet érinti.

Az emberek sok mindent elvárnak Istentől, — hogy megmentse őket a katasztrőfáktól, lehetősgéket adjon nekik, meggyógyítsa őket a betegeket, megdöntsön korrupts elnyomó kormányokat, meggazdagítsa őket, boldoggá tegye őket, elégedettséget vagy békét hozzon rájuk. Amit viszont az emberek akarnak, s ami Isten szándékában áll, az semmiképpen nem azonos, hiszen szíved igazi szükséglete a Teremtő Akaratával rezonál, szíved s lelked igazi szükségletei pedig olyasmik, amik talán még el sem értek tudatod szintjére.

Egy mélységesen őszinte hozzáállásal fogsz csak tudni oda eljutni. Isten megadta a Tudás hatalmát, azzal együtt pedig az utat, s az élettel való kapcsolalvételt, melyek az egyén megváltását fogják szolgálni. Ez mindenkinek a javát szolgálja, úgy a gonoszokét, mint a szegények legszegényebbikét.

Itt nincs hősökről és mesterekről szó. Mindössze azokról csupán, akik a Tudásban erősek, akik képesk kinyílvanítani annak kegyelmét és hatalmát a világban. Mennyivel más ez, mint amit az embereknek gondolni és hinni tanítanak. A gondolatok és a hitnézetek ugyanis az elme felszinén vannak csupán. A felszíne alatt húzódik meg viszont az igazi természeted, s egyben ott nyílik meg tágra a Tudás hatalmához vezető út.

Most még fel sem fogod mennyire fontos, s míly központi szerepe van ennek az életedben. Ezért van arra szükség, hogy a Kinyilatkoztatás ezt megvilágítsa és tisztán előadja, hogy valójában mi a vallás, mit is foglal magában,valójában mi a szellemiség és mit is jelent az, s valójában hogyan is lehet minden igazi szellemi gyakorlatot a Tudáshoz vezető lépésnek tekinteni. Ezt viszont nehéz megtalálni a világ vallásaiban, amelyeket annyira átitattak a szertartások, a hagyományok, a kommentárok és a félreértelmezések. A legtöbb esetben, ezek nagyon merev hittételekhez vezettek; más esetekben viszont, nem több, mint vigaszként szolgáltak. A bennük rejlő igazi hatalom és erő kizárólag a nagy tanítők és bölcs irányadók útján válik nyílvánvalóvá.

Az emberiségnek erre most nincs ideje, mert már késői itt az óra. Itt már nincs idő arra, hogy bizonyos egyének egy nagyobb életút keresésébe vágjanak. Itt most annak az ideje jött el, hogy az egész emberi család a lehető leggyakorlatiasabb és leglényegbevágóbb módszerek útján kezdjen felkészülni a nagy változásra, ami a világra következik, s aminek a hullámai már a partokat kezdik csapdosni, a városoka kezdik elárasztani, a nemzeteket egymássaal való konfliktusokba kezdik kergetni, égboltjaidat kezdik besötétíteni, folyóidat kezdik beszennyezni, továbbá éppen azokat az erőforrásokat kezdik veszélyeztetni, amikre mindenndapi szükségetek van.

A Kinyilatkoztatás nem akar megrémíteni téged, hanem inkább hatalommal akar felruházni; megadni neked az erőt, a bátorságot, s az elszántságot; együtérzéssel és toleranciával felruházni; felvértezni téged a Tudás hatalmával, igazi erőd és becsületed forrásával.

A világ megváltozott, míg maguk az emberek nem változtak meg. Jönnek a Nagy Hullámok, amiről viszont nem tudnak az emberek. Bevatakozás folyik ma a világban, amiről az emberek megintcsak vagy nem tudnak, vagy éppen csodálatos dolognak tekintik.

A minden élet Teremtőjétől jövő Kinyilatkoztatásra lesz szükség ahhoz, hogy az emberiség fel tudjon készülni, hogy az emberiség fel tudjon ébredni, megerősödni és egyesülni, amivell nagyszerűbb jövője lehessen, hogy aztán túljusson a szabadságát és sorsát érintő nagy próbán.

Annyi mindent kell itt megtanulni. Annyi mindent kell itt félretenni, oly sok mindent kell kérdőre vonni, oly sok mindent kell átgondolni. Az Istentől jövő Kinyilatkoztatás ezt mind magával hozza. Nagy kihívást és próbát jelent annak aki befogadja, valamint azoknak az embereknek is, akik megáldattak azzal, hogy be tudják fogadni.

Amíg a Hirnök a világban van, addig van meg ez a nagy lehetőséged arra, hogy meghallani őt, mérlegelni tudd a szavait, valamint felfogni azt, hogy mit is a világban való mostani jelenléte.

Ez igen megrendítő lesz sokak számára. Többen tiltakozni fognak ellene. Sokan befogadják majd. Ugyanakkor egy igen megrendítő sokkra lesz szükség felébreszteni az emberiséget saját helyzetének s körülményeinek a valóságára, amelyekre fel kell készüljön. Ehhez pedig a Kinyilatkoztatás megrendítő erejére lesz szükség. A jövő sokkjára lesz szükség. Ennek a jelenlegi pillanatnak a valóságára lesz szükség, valamint annak a felismerésére, hogy az ember nem aszerint él, amilyen célból ide lett küldve, s egyben arra a felismerésre is el kell jusson, miszerint puszta elképzeléseid nem képesek nagyobb dolgokra felkészíteni téged, s hogy ehhez a Tudás hatalmára van szükséged, a Mennynek az ezúton neked adott erejére.

A Kinyilatkoztatásnak ez a jelentése és ez az értelme. Itt nem csupán elképzelések kinyilatkoztatásáról van szó. Ez a tapasztalat kinyilatkoztatása. Az egyén igazi természetének, eredtének és sorsának a kinyilatkoztatása.

Bárcsak szemeid megnyílnának ezelött. Bárcsak szíved befogadóképes lenne. Bárcsak elképzeléseid elég rugalamasak lennének ahhoz, hogy ezt újra mérlegelni tudd. S bárcsak felismernéd, hogy egy nagyobb cél szolgálatára vagy itt, amire magadtól nem tudsz rájönni, vagy amit nem tudsz magadtól irányítani. Bárcsak a Kinyilatkoztatást magadévá tudnád tenni, s rajtad keresztül másoknak átadni. Bárcsak elismerni és tisztelni tudná mindenki Hirnököt a még a Földön hátralevő idejében. És bárcsak nagy áldás, megvilágosult értelem és buzdítás ideje lehessen ez neked, aki kutatva-keresed életed nagyobb célját és irányvonalát.

8. Az Áldás

Amint Isten Hirnökének,
Marshall Vian Summers-nek lett kinyilatkoztatva
2007, április 20-án
Isztambul-ban, Törökország

Az emberiség Áldott állapotba került, mert ez az idő a Kinyilatkoztatás ideje. Ez az az idő, amikor az emberiségnek egy nagy ajándék lett adva, egy nagy ajándék, hogy célt és irányt adjon a bonyolult és bizonytalan időkben.

Ez az az idő, amikor az emberiség jobban megértheti szellemiségét, az egyesülésre és az együttműködésre való felhívását, valamint sorsának kinyilatkoztatását – mind e világon belül, mind pedig e világon túl, a világegyetem élettel teli Nagyobb Közösségén belül.

Az emberiség ugyanis elérte azt a nagy küszöböt, ahonnan már nincs visszaút. Ez a küszöb minden olyan korábbi küszöbtől eltérő, mint amire az emberiség egésze valaha is lépett.

Most a világ embereivé kell, hogy váljatok – nem csak egy nemzet vagy egy törzs vagy egy csoport embereivé. Mert egy intelligens élettel teli Nagyobb Közösségbe olvadtok bele, ahol bárkivel is találkozzál és mindazok akik most is figyelemmel kisérnek téged, a világ embereiként fognak titeket számon tartani.

Ezzel itt az élet nagyobb panorámájába léptél be, a világegyetemnek egy olyan versengéssel teli környezetébe, ami minden elképzelésedet felülmúlja.

Az, hogy hogyan fogsz itt viselkedni, hogyan fogsz az egymással való kapcsolataid során eljárni, milyen lesz a világegyetemen belüli poziciód — mindezek hatalmas súllyal terhelik a jövőd kimenetelét és azt, hogy miként fogod a sorsodat betölteni a Nagyobb Közösségen belül, s hogy egyáltalán be tudod-e majd tölteni.

Egy nagy küszöbhöz érkeztél, ahol meg van a hatalmad a világ életfenntartó erőforrásainak az elpusztításához, ami az emberiséget a folyamatos összeomlás állapotába vezeti.

Hatalmadban áll az egymással való versengés során — amit mindig is folytattál — az egész emberiséget romlásba sodorni. Ugyanakkor az is hatalmadban áll, hogy egy egészen más utat válasz, a dillemából való kiutat, ami az idő múlásával egyre nehezebbé és kezelhetetlenebbé válik.

Amit te egyénileg teszel, amit egy nagyobb csoport és egy nagyobb nemzet tagjaként teszel majd, az fogja meghatározni, hogy a két nagy választás közül melyiket fogod választani. Ha továbbra is a múltbéli szokásaid szerint jársz el, akkor a jövőd kiszámítható és rendkívűl súlyos lesz.

Ha viszont egy másik utat választasz, akkor egy új kezdetet hozol létre és ki tudod bontakoztatni azt a nagyobb ígéretet, ami az ittélők szívében lakozik.

Az Áldás azért van itt, hogy ezt a nagyobb ígéretet előhívja belőled. Az egyénnel kezdődve és ez kiterjedve az emberi családra.

Ez hívta Isten Új Üzenetét a világba, hiszen csakis Isten Új Üzenete tartalmazhat ilyen Áldást. Csakis ennek van meg az ereje, azt a nagyobb bölcsességet és a nagyobb együttérzést előhívni, amit a minden élet Teremtője helyezett minden egyes emberbe.

Nincs olyan egyén, nincs olyan filozófia, nincs olyan irányzat, amely egy ilyen hívást létre tudna hozni. Ennek a minden élet Teremtőjétől kell jönnie. Ez minden Nagyobb Közösség Istenétől kell, hogy származzon — az Egyetlen Istentől, az Egyetlen Forrástól, akinek az Angyalai felügyelnek a világra, de akinek hatalma még azon túl is kiterjed, amit az emberiség a képzeletébe tudna foglalni.

Isten minden egyes emberben elhelyezte a Tudás magját, hogy erre az elhívásra reagálhasson. Ez a Tudás az a mélyebb intelligencia, ami minden emberben felfedezésre vár, s amivel egyben kapcsolat fűzi a minden élet Teremtőjéhez.

Ez nem az az erőforrás, amellyel saját magadat tudnád gazdagítani, hogy valamiféle előnyre tehess szert másokkal szemben, mert a Tudás ezen a téren nem fog téged támogatni. Célja és valósága az, hogy a minden élet Teremtőjére, s az általa kiadott nagy elhívásra reagálni tudjál, mialatt az emberiség egyre jobban e nagy küszöb felé közelít.

Itt ugyanis egy nagy fordulópontról van szó, melynek során az emberiség döntése vagy sikert vagy kudarcot fog eredményezni a világon levő rendkívüli nehézségek közepette, valamint a Nagyobb Közösség egymással szemben álló és egymással versengő erőinek a színpadán, akik igyekeznek majd a küszködő és megosztott emberiséget a maguk javára kihasználni.

A világon sok ember kényelmetlenül és nagyon nyugtalanul érzi magát a világ állapota miatt, s a világ s az emberiség jövőjét illetően igen komoly aggodalmaik vannak. Érzik és egyben tudják is, hogy hatalmas erők korszakában élnek, olyan időben, amely az emberiség sorsát és kimenetelét fogja meghatározni.

Itt nem egy intellektuális szinten mozgó megértésról, hanem inkább egy zsigerkig ható élmény átéléséről, egy erőteljes felismerésről, egy veleszületett tudatosságról van szó — melyek mindegyike az emberek benső Tudásából fakad.

Eme nagy idő és nagy fordulópont elől nincs menekvés. Nem merülhetsz el többé saját fantáziáidba és egyéni szenvedélyeidbe. S amennyiben ebbe a nagy időbe, erre a nagy küszöbre, ebbe a Kinyilatkoztatás idejébe elvakultan és megszállottan lépsz be, semmi esélyed nem lesz a látásra, a tudásra és a felkészülésre.

Imádkozhatsz Istenhez megmentésért. Imádkozhatsz Istenhez az Áldásért. De az Áldás, s a megmentés már el lettek benned ültetve — a benned levő Tudáson belül, azt az időt várva, amikoris majd a megkívánt érettség és értelem fokára eljutsz, hogy ez a benned levő erő életre tudjon kelni, te pedig azt követni, s egyben mindenek felett, tisztelni tudd.

Ez az Istennel való kapcsolatod, a bensődben érzett sürgősség pedig maga Isten hívása — a felébredésre, a tudatosodásra, valamint az elhívásra való reagálásra.

Ne gondold, hogy részvételed nélkül majd valami nagyobb lehetőség tárul fel életedben. Ne gondold, hogy az emberiség történelmének a legnagyobb eseményét átaludhatod majd, arra számitva, hogy a körülötted megváltozott körülményekből majd csak valahogyan hasznot húzhatsz. Azt se képzeld, hogy békét és nyugalmat fogsz találni, amennyiben figyelmen kívűl hagyod ezt a nagy kort, amiben élsz, mert sem békére sem nyugalomra nem fogsz tudni ott számitani. Nem lesz ott számodra sem kényelem sem vígasz.

A Kinyilatkoztatás idejében élsz. Abban az időben, amikor az emberiség a legnagyobb küszöb, a legnagyobb kihívás s a legnagyobb veszély elött áll, ugyanakkor viszont egy nagy lehetőség is nyílik meg elötte arra, hogy az emberi együttmüködést és egységet létrehozza, egy ilyen nagy horderejű és szörnyű körülmények közepette.

Ha ezt szeretnéd meglátni s a magadénak vallani, akkor fel kell adnod saját tagadásodat. Felül kell kerekednek kultúrád belédivódott feltételelein, melyek megakadályoznak téged a látásban. Le kell tudni győznöd saját preferenciáidat, s kibúvást kereső hajlamaidat. Talán azt gondolod, hogy ez nem lehetséges, a benned lévő Tudás viszont ezt lehetővé tudja tenni mind számodra, mind mások számára.

Az elhívás most van elhangzóban. Isten Új Üzenete a világban van. A Hirnök a világban van. Ő immár felkészült az Új Üzenet bemutatására. Ez tartalmazza az Áldást. Ez Tartalmazza a Figyelmeztetést. Ez Tartalmazza a Felkészülést.

Az Új Üzenet nem azért jött, hogy a világ vallásait lecserélje, hanem hogy közös alapjait kiépítse és megerősítse őket, megvilágosítsa, valamint erőt és célt adjon nekik, hogy jövőjük lehessen — mind a világon, mind pedig az élet Nagyobb Közösségén belül, ahova az emberiség felemelkedőben van.

Ehhez a nagy küszöbváltáshoz a kormányaidnak nem lesz hozzászólása. A filozófusoknak itt nincs mondanivalója. Az emberek talán megpillanthatják a megoldás egy-egy alkotóelemét, s esetleg megpróbálhatnak hangot adni nekik, amire szükség is van, magának a válasznak viszont egy benned levő, de egyben rajtad kívülálló, Nagyobb Erőből kell származnia.

Amire itt szükség lesz, az az emberi értelem és viselkedés terén egy nagy váltást foglal magában. Ezeket a dolgokat a benned, s egyben a világban mindenkiben benne levő Nagyobb Erő és nagyobb belső reagálás szükségletének a kényszere fogja előhozni. Nem mindenkinek kell majd erre reagálnia, viszont az embereknek kellő számban, és sok helyen, kell majd ezt az elhívást és ezt a reagálást megtapasztalnia.

Rövid az idő. Nem a közömbösség és a határozatlanság ideje ez. Semmi luxus nincs tudatlanul és ostobán ott állnod a változások Nagy Hullámai elött.

A világban ugyanis most Nagyobb Sötétség van. Ez a sötétség mélyrehatóbb és nagyobb következményekkel jár, mint amivel az emberiségnek korábban szembesülnie kellett. Ez az emberiségnek egy sebezhető korszakában lép a világ szinterére — amikor az emberiségnek egy hanyatló világgal kell szembe néznie, azzal választással, hogy az önpusztítás útjára tér-e vagy sem —, amit a versengés, a viszályoskodás és a háború jellemez — vagy egy másik útnak és lehetőségnek nyit teret, belátva, felismerve, szükségesnek tartva és ezt kifejezve, hogy az ebből a veszélyből kivezető egyetlen út csakis az együttmüködés és az egység lehet.

Az emberek világszerte kezdik felismerni ennek a nagy veszélynek a bizonyítékát, de sok ember még mindig alszik, a saját személyes beteljesedésükről álmodoznak, s tudatlanok és figyelmetlenek a változások Nagy Hullámait illetően, amelyek máris a világ partjait mossák.

Ezért lesz tehát szükség a reagálni tudók teljes mérvű reagálására — hogy felismerjék a nagy veszélyt, meghallják a nagy figyelmeztetést, s befogadják a minden élet Teremtője által adott nagy Áldást.

A válasz ugyan megadatott az emberiség számára, de ez nem olyan válasz, amit az emberiség magától képes kitalálni. A válasznak meg kell, hogy legyen az ereje, hogy az embereket az egymás iránti nagyobb szolgálatra hívja. Meg kell, hogy legyen az ereje, hogy felszámolja és felülírja a pszichológiai, a szociális és a politikai ideológiákat és tendenciákat, amelyek az emberiséget továbbra önmaga ellenségévé teszik. Erejének annyira ösztönzőnek kell lennie, hogy az emberi családot az együttérzés, a tolerancia és a megbocsátás irányába legyen képes terelni.

Ez nem csupán ötletek sorozata. Ez a megváltás ideje. Ez Isten hívása és Isten teremtményeinek válasza — az emberek bensejéből származó reagálás, egy benned levő reagálás.

Fogadd el tehát az Áldást. Intellektuális szinten ezt nem leszel képes teljesen felfogni, érezni fogod viszont az őszinteségét. Érezheted, amint felkavarja benned a reagálást.

Tiszteld ezt a reaglálást s engedd tudatosságodban kibontakozni. Engedd, hogy vezessen. Ez az a vezérlés, amit a Teremtő adott számodra. Benned szunnyadozott, amint te mindenfelé szunyókáztál.

Most viszont fel kell benned ébrednie, mert elérkezett most az ideje. Most a világra tiszta és tárgyyilagos szemmel kell tekinened. Most félre kell tenned a gyermekies és ostoba elfoglaltságaidat, melyek csak legyengítenek, elvakítanak és sebezhetővé tesznek.

Ez a Kinyilatkoztatás ideje. Ilyen idők csak nagyon ritkán fordulnak elő — az emberi család nagy fordulópontjainak és nagy lehetőségeinek pillanatában, amikor a minden élet Teremtője az emberiségnek egy nagyobb bölcsességet és Tudást ad, egy újabb ihletéssel és spirituális erővel járó infúziót.

Ez a te időd. Emiatt az idő miatt jöttél, hiszen nem azért tetted meg ezt a hosszú utat egészen eddig a világba az Angyali Sereg segítségével, hogy egyszerűen egy fogyasztó lehess — hogy fészket rakhass magadnak, hogy javakkal gazdagítsd magad, s hogy aztán másokkal versengeni tudj ezekért a javakért. S bár ebben a pillanatban ez lehet ugyan életed valósága, mégsem ez az a nagyobb valóság, ami az, hogy valami értékesebb dolgot hozz a világba, olyasmit amit a világ nem tud önmagának megadni, s hogy megengedd ennek az ajándéknak átalakítani és átírányítani az életedet az emberiség, valamint az e világban való élet szolgálatára.

Ez a célt egy felsőbb elhívásnak, s a körülmények nagyobb sorozatának kell beindítaniuk. Éppen ezért ne riadj vissza az érkező változások Nagy Hullámaitól, hanem nézz inkább velük szembe. S bár árnyékukban takán megrémülsz és elbizonytalanodsz majd, valósága ugyanakkor szellemi erőt fog benned felgerjeszteni, mely szellemi erő az elhívás és az Áldás újtán fog jönni.

Isten most mindazokat hívja, akik alszanak, felébresztve őket nyomorúságuk és beteljesülésük álmából, hogy reagálni tudjanak a hívásra, s felkészülhessenek adományaik átadására a gyötrődő emberiség számára, amiért ide lettek küldve — annak az emberiségnek, melynek jövőjének az alakulását az elkövetkező néhány esztendő fogja meghatározni. Ez az Áldás.

Sok mindendért imádkozhatsz Istenhez. Kérheted, hogy védelmezzen meg téged. Imádkozhatsz lehetőségért és előnyért. Imádkozhatsz jólétért családtagjaid s szeretteid számára. Annál nagyobb választ, vagy annál nagyobb ajándékot viszont nem adhat Isten, mint az Áldást. Az Áldás ugyanis egy belőled kiinduló, a lelked szükségletéből fakadó sokkal mélyebb kérdésre válaszol. Ez a komunikáció messze felülmúlja az értelmet és a pillanat igényeit. Sokkal többről gondoskodik számodra, mint amit megtanultál kérni.

Az Áldás egy út. Egy életpálya. Egy tudatosság. Egy utazás. Egy megmászandó hegy. Ez fogja életedet átrendezni, s értelemmel felruházni. Ez szedi majd rendbe a gondolkodásodat, s ez szabadít fel az ambivalencia és a káosz alól.

Ez az, ami a körülményeidtől függetlenül Áldást hoz majd az életedbe, amit mások is meg fognak látni és érezni fogják, s ennek kapcsán fognak majd ők is tudni reagálni. Itt valami kimondhatatlanról van szó. Szavakkal képtelenség kifejezni. De meg van a hatalma arra, hogy a legnagyobb jutalmakat elhozza az emberi család számára.

Csak az Áldás tudja az emberiséget felkészíteni és megvédeni. Csakis az Áldás képes megmutatni az elötted álló nehéz és bizonytalan időkön át vezető utat. És csak az Áldás tud felkészíteni arra a világban levő Nagyobb Sötétségre — arra a Nagyobb Sötétségre, amelynek hatalmában áll minden ember jövőjét, valamint az ebben a világban élő minden jövőbeni ember jövőjét meghatározni.

Ez az az idő , amikor az emberi egység, az emberi erő és az emberi bölcsesség kell, hogy előtérbe kerüljön. Most ugyanis már az e világon túlról jövö versenyzéssel kell számolnod, valamint a világon belüli katasztrófális körülményekkel. Itt olyan körülmények egész soráról van szó, melyekre az egész emberiség léte óta nem volt még példa.

Ne gondold, hogy ez a valóság majd valami távoli jövőben következik be és nem most történik. Hacsak meg nem látod a nagy kihívást, nem fogod átérezni a nagy szükségletet. Amennyiben nem tudod a nagy szükségletet átérezni, az Áldást sem fogod tudni felismerni. Nem fogod érezni az Áldás szükségét. Továbbá, azt sem fogod meglátni, miszerint az Áldás nélkül az emberiség egy tartós hanyatlás időszakába fog belépni, súlyos és rendkívűl nehéz körülmények közepette.

Isten megérti az emberiség kínos helyzetét, mégha az emberiség ezt maga nem is képes észrevenni. Isten tudja, hogy a lelkednek mire van szüksége, mégha ezt magadon belül egyelőre még nem is érzed. Isten tudja mi közeledik az emberiségre, s ezért szólítja fel az emberiséget a felébredésre, a tudatosságra, s a felkészülésre.

Isten akarata nem ugyanaz, mint az emberi döntés. Ezért a dolgok kimenetele az emberektől függ. A Teremtő már megadta a Tudás adottságát. Az Angyalok felügyelnek a világra. A dolgok kimenetel viszont az emberek kezében van. Az emberek választhatnak — miként azt már sok más faj a Nagyobb Közösségen belül időtlen idők óta megtette — hogy kudarcot vallanak, hanyatlásba mennek, más erők befolyása és uralma alá kerülnek. Erre már számtalan esetben volt példa mind a világodon, mind a hatalmas világegyetem végtelenségében.

Amit Isten akar, s amit az emberek maguknak választanak és akarnak, nem ugyanaz. Ez itt a probléma. Ez itt a talány. Ez idézi elő a nagy szétválasztást. Ez képtelenít el téged a bensődben lévő Tudást követésére. Ez tartja az embereket vakságban, s ez minden ostoba és romboló cselekvés okozója.

Ezért, ha képes vagy felismerni a problémát, ezzel abba a helyzetbe kerülsz, hogy fel tudod majd ismerni a megoldást. A hívás Istentől jött. A válasz a benned levő Tudáson belül, s a mindenkiben levő Tudáson belül található. Magában a Tudásban semmiféle versengés vagy konfliktus nincs, hiszen mindenkiben megtalálható. Mennyire különbözik ez a te elméleteidtől és elképzeléseidtől, előírásaidtól, valamint társadalmad előírásaitól.

Végezetül, az embereiségnek bátran fel kell lépnie és meg kell hoznia a nehéz döntést. Az elhívás itt van. Döntéseidnek és tevékenységeidnek követniük kell az Áldást, nem pedig megelőzniük azt. Engedd meg magadnak befogadni az Áldás ajándékát és majdlépésrő-lépésre tudni fogod mit kell tenned — miféle cselekvés-sorzatokat kell megtenned, miféle küszöbön kell átlépned, s miféle változtatásokat kell saját gondolkodásmódodban és személyes körülményeidben meghoznod. Cselekvés és értelem jár az Áldás nyomában.

Ahhoz viszont, hogy adni tudjál, először kapnod kell. Ahhoz, hogy tudjál, a szemedet először tágra kell nyitnod. Ahhoz, hogy erőd és bátorságod legyen reagálni, meg kell látnod annak a kornak a szükségletét, amelyben élsz, s át kell éreznek annak horderejét. Elmédet és érzelmeidet fel kell erre készítened. Fel kell készülnöd az Áldást befogadására és egy benned levő nagyobb tapasztalara reagálni, arra a bensődben levő nagyobb Tudás iránti elhívásra. Engedd meg, hogy ez a Tudásnak lassan alakuljon ki, anélkül hogy irányítani, uralni vagy bármilyen módon manipulálni próbálnád.

Ilyen módon az Áldás megfogan és tovább növekszik benned. Mert az Áldás nem egy pillanatnyi dolog. Ezt nem lehet villámszerű felvillanásként megtapasztalni. Nemcsak egy pillanatra világítja be az esti tájat. Ezzel egy folyamat kialakulása veszi kezdeteét. Egy megújulási folyamat vesz kezdetét. Megkezdődik a megváltás folyamata, ami még az itt hátralevő életednek irányt és beteljesülést ad.

Ilyen nagy szüksége van erre az emberiségnek, s ilyen nagy szüksége van erre a lelkednek, s mindazok lelkének, akik itt élnek. Az Áldás hatalmára.

A helyzeted súlyos mivolta a lehető legerőteljesebb módon táruljon fel elötted, s át tudj esni a félelem, a bizonytalanság, s az alkalmatlanság kezdeti érzésein, hogy a Tudás mélyebb reagálásra találjon az életedben ma, holnap és minden ezt követő nap folyamán. Ez ugyanis a Kinyilatkoztatás ideje. Te most a Kinyilatkoztatás idején vagy jelen.

7. A Beavatás

Amint Isten Hirnökének
Marshall Vian Summers-nek lett kinyilatkoztatva
2011, június 28-án
Boulder, Colorado-ban (USA)

Míg a világ a mindennapi ügyeivel van elfoglalva, a Hirnöknek hirdetnie kell. Hirdetnie kell Isten Új Kinyilatkoztatását, mivel ez oly sok ember életének és jövőjének a kulcsa. Ez fogja beavatni vagy beindítani az elhívásukat, azt a nagyobb elhívásukat, amibe semmilyen másféle tanítás vagy valóság nem tudta őket beavatni. Itt van most itt felkészíteni a világot az elkövetkező nagy változásra, a változás Nagy Hullámaira — a nagy környezeti, gazdasági és politikai változásra — ami nagyságrendbelileg messze meghaladja mindazt, amire az emberek ma számítanak.

Nagyon sok ember várja az Új Kinyilatkoztatást, hiszen a múlt idők vallásain, valamint a világ hagyományain belül nem volt lehetőségük a Beavatásra. Képtelenek voltak megtalálni azt a mélyebb kapcsolatot vagy viszonyt a szeretet, a munka vagy bármely más tevékyenség útján. Oly hosszú volt ez a várakozás. Oly régóta vártak már a Kinyilatkoztatásra.

Nekik ez nem csupán egy tanítást vagy egy jelenséget jelentett. Ez nem pusztán spekuláció kérdése, amit vitatni, letagadni és megvetni lehetne. A Kiáltvány számukra nem felháborító vagy szokatlan. Számukra ez tökéletes. Ez az ő Beavatásuk. Ez foglalja magába az elhivásukat, ami elméjük Ősi Folyosóján át szól hozzájuk, a azt a részüket hívja, amiről alig tudomásuk, ugyanakkor viszont az ami Lényük és a világban való jelenlétük középpontja.

Számukra, ez az ő legnagyobb pillanatuk noha még nem egészen értik annak teljes értelmét vagy hogy mit fog ez tőlük megkívánni a jövőben. Ez nekik azt jelenti, amire már vártak. Nagy átmenet idejében lettek ők e világba küldve. Azért lettek a világba küldve, hogy egy új jövő felépítésében vegyenek részt. Azért lettek e világba küldve, hogy ennek az új jövőnek részvényesei legyenek. Kapcsolatuk inkább a jövőhoz, mint a múlthoz fűzi őket. Ők a jövő gyermekei.

Ami azelött történt, ami azelött lett kinyilatkoztatva tán ihletésül szolgálhatott nekik és előnyös lehetett számukra, de nem részesítette őket a Beavatásba. Nem érintette a nagyobb elhivatásukat. Nem hordozták magukban azt, amit ők oly régóta keresnek, amire már oly régóta várnak. Mármint a sorsukra.

Nem tudod megváltoztatni, amit beléd plántáltak, mielött a világra jöttél. Bár a mindennapi és évenkénti események megváltoztatják a körülményeidet és formálhatják a lehetőségeidet, sorsod továbbra is ugyanaz marad. Ez ellen aztán küzdhetsz. Vitába szállhatsz vele. Megpróbálatod nagy tervekkel, nagy romantikával, nagy törekvésekkel vagy akárhány féle őrülettel és fantáziával helyettesíteni, változtatni még akkior sem tudsz azon, ami idejöveteled elött beléd lett plántálva.

Hogy hogyan fog ez megtörténni, ha egyáltalán megtörténik, s hogy hol fog megtörténni, mindezeken lehet változtatni, amit a világ változó körülményei , valamint az emberek ingadozó hűségei, állapota és körüményei képesek módosítani.

Amennyiben az Új Kinyilatkoztatás befogadása a te végzeted, az esetben elhivatásodat sehol másutt nem fogod megtalálni. Bármilyen erőlködj is ellene. Bármennyire is ellenállj neki, vagy tagadd meg vagy különülj el. Bármennyire próbálj is hibákat találni benne, lekicsinyleni, kartávolságnyira tartani magadtól. Semmiképpen nem fogsz tudni azon változtatni, hogy ez végzeted letéteménye.

Elméd spekulálhat. Elméd kérdezősködni fog. Elméd nevetségesnek fogja tartani; ez nem lehetséges. Szíved viszont felismerin és tudni fogja. Lelked aktivizálva lesz. Hasonló ez ahhoz a hanghoz, amely téged hívott, mielött a világra jöttél, előkészítve belépésedet ebbe a nehézségekkel és próbákkal telitüzdelt világba. Ez az a hang — mint az a bizonyos hang, mint a Mi hangunk — ami a kapcsolatot életrekelti benned, ami életed elsődleges fókuszát és értelmét helyreállítja.

A Kezdeményezés pillanatában ezt nem fogod mégérteni. Nagyon zavaros lesz, hisz annyira eltér célkitűéseidtől, gondolataidtól és az önmagadról alkotott elképzeléseidtől, és mindattól, amivel a világban elfoglaltad magad. Olyan ez mintha a villám csapott volna beléd, s a sötétben egy röpke pillanatra minden kivilágosul. Meglátod az életedre vonatkozó igazságot, s azt is, hogy nagyobb célodtól és elhivatásodtól mennyire távol állsz, a tengeren tutajon hánykódva, a világ szeleitől és hullámaitól ide-oda taszítva és csapdosva.

Isten viszont rád talált a végtelen tengereken való hánykódásod alatt, meglelt. Mint egy apró kis pontocskát az óceán felszínén, rád találtak. A Kinyilatkoztatás talált meg téged.

Az elhívás körülményeidtől és értelmi állapotodtől függetlenül szól hozzád, mivel ez a te sorsod. Ez nem valaki másnak a sorsa. Felőlük nem kell aggódnod. A te sorsodról van itt szó

Itt talán azon tünődsz, “És mi lesz a többiekkel? Mi lesz a társammal? Mi lesz a gyermekeimmel? Mi lesz a drága barátommal?”

Isten viszont azt a pöttyett találta meg az óceánon, s az pedig te vagy. Ez a Beavatás. Titokzatos dolog ez. Értelmeddel képtelen vagy ezt felfogni. Semmiféle beleszólásod nincs abban, hogy mit is jelent is jelent mindez, sem abban hogy merre fog ez téged vinni. Ez teljes mértékben hatáskörödön kívül áll, mert Isten a hatáskörödön kívül van.

Nagyszerű elképzeléseid, szilárd hitnézeteid mind sekélyeseknek és gyengéknek látszanak a Jelenléten belül. Elvetésedben nincs igazi érzelem. Tagadásod nem őszinte. Elutasításodban nincs meggyőző erő. Ez mind a Beavatásod miatt van.

Mihelyt felismered a Beavatást, némi tusakodás és huzavona után megnyílik elötted a felkészülés útja. Feltárul elötted a Lépések a Tudáshoz. Igazi életed vissaszerzése és mindaz ami majd megkívántatik tőled, továbbá körülményeid és kötelességeid mind fel fognak tárulni elötted, lépésről-lépésre.

Célodat ott ahol éppen vagy, nem találhatod meg, mivel hajótöröttként hánykódsz, s még nem érkeztél meg biztos kikötődbe. Még nem pillantottad meg életed kirendelt szárazföldjét.

Mennyire kitűnően időzített ez a Kinyilatkoztatás számodra, hogy pont ebben az időben villámként csapjon beléd. Noha egy pillanat alatt zajlik le az egész, mégis hirtelen csak mindent másként fogsz látni és érezni. Olyan élményen estél át, ami minden más tapasztatalatot felülmúl, s egy szembeállítást indít be benned, ami végig veled lesz, hisz bármit tegyél is wzután, semmi sem képes felvenniezzel a versenyt. Minden tapsztalatot meghalad, amivel valaha is kisérleteztél. Minden célnál nagyobb, mint amit valaha is kitűztél magad elé.
Félsz és úgy érezed, mintha valami elárasztott volna, zavarban vagy, de nincs itt semmi baj. Mindez természetes. Életed ilyen hirtelen megváltoztatása minden bizonnyal felkeverhet és zavart okozhat. Minden bizonnyal kizökkententő és kiábrándító hatással lehet jelenlegi megszállottságaidra és zaklatottságaidra.

Ha egyszer Isten megjelölt téged Isten jegyével, ezt nem lehet csak úgy egyszerűen életedből kitörölni, lefedni, elhesegetni vagy megpróbálni logikával megmagyarázni magadnak, hogy ezzel csökkents az erején.

Nem véletlen találtál rá, vagy éppen hallottál az Új Kinyilatkoztatásról. A Menny téged támogató összes erői, erre a felisemrési pontra igyekeztek téged eljuttatni, s egyben megóvni téged attól, hogy ezalatt tönkretedd az életedet, s hogy mérsékelni tudják az általd okozott kárt, s az általd létrehozott pazarlást, amibe eddig belebocsátkoztál, hogy a végén rendelkezésre állhass és reagálni tudjál.

A Beavatás miatt netán elhagyatottnak, zavarodottnak és igen elbizonytalanodottnak érezheted magad. Talán még az a gondolat is felmerül benned, hogy miféle szerencsétlenség ért. A Menny helyzetéből és szempontjából nézve ezt a dolgot iszont te vagy az áldott a kevesek közt, aki elött a legnagyobb lehetőség nyílt meg ! Mik ezek a te személyes mivoltod és a küldetésedhez képest?

[Ezek a dolgok] tényleg jelentőséggel bírnak számodra, ebben a pillanatban és talán még másoknak is, akik ezen a téren veled kapcsolaban vannak. De te még ennél is nagyobb lehetőséget kaptál, sőt még magánál a lehetőségnél is többet — egy elhívást.

Mihelyt ez a Beavatás megtörtént, utad meg fog változni, kezdetben talán észrevétlenül, valami viszont megváltoztatta életed menetét. Sosem leszel ezentúl ugyanaz, ami voltál. Mégha egész életedet azzal töltöd el, hogy tagadod és elutasítod, amit történt, ugyanaz soha nem leszel többé.

Sosem leszel egyszerű kis örömökkel megelégedve. Sosem leszel korábbi célkitűzéseiddel vagy zaklatottságaiddal, hobbijaiddal vagy érdeklődési köröddel megelégedve. Valami megváltozott.

A Menny szempontjából nézve ez egy nagy áldás. Életednek végre van lehetősége megváltozni. A te nézőpontodból viszont ez a dolog pillanatnyilag egyáltaláns nem úgy néz ki.

Neked viszont ragaszkodnod kell a Kinyilatkoztatáshoz, amennyiben az a te Beavatásod, s Lényed legbensejében tudni fog hogy így van-e ez. Ez nem egy önmagaddal folytatott értelmi értekezés. Ez nem egy racionális folyamat. Az emberi racionalitás csupán egy küzdő mechanizmus egy bizonytalan és kiszámíthatatlan világ dolgainak az intézésében. Ez bizonyos körülmények közt megfelelő lehet, más körülmények közt viszont reménytelen eset.

Fontos tudnod a Hirnök ittlétéről mert ha a Beavatás azalatt történik, míg ő a világban van, akkor lehetőséged még nagyobb és még jelentősebb lesz. Nagy balszerencse lenne ittlétéről lemaradnod. A Kinyilatkoztatás csak egyszer jön el minden néhány évszázadban, vagy talán egyszer egy millénniumon belül, te pedig éppen most vagy itt. A Menny szempontjából nézve ez nagy áldást, nagy leheőséget jelent.

De ki képes felismerni a Hirnököt? Anniyra átlagszerűnek tűnik. Nincs szenzációs külleme. Nincs nagy poziciója a világban. Szinte elveszik a tömegben. Az emberek közt jár. Senki nem fogja felimserni őt, kivéve talán csak azok, akiket megcsapott a Kinyilatkoztatás.

Akik összejönnek vel, azoknak talán nem fogja kinyílvánítani igazi célját és munkáját a világban, persze attól főgggően, hogy kicsodák. Hogyan nem láthatja ezt valaki? Hogyan lehet, hogy egy ilyen nagy fontossággal bíró személyt ne ismernék fel azok, akik mellette állnak?

Ez a világ logikai helyzete. Mindenkinek megvan a szeme a látásra s füle a hallásra, de valahogy másként néznek, s azt próbálják meghallani ami az elméjükben van, ami elméjük tartalmát támasztja alá, s nem azt, ami a valóságban létezik.

Ezért ugyan néznek, de nem látnak. Hallgatnak, de nem hallanak. A Hirnök mellett állnak, de nem ismerik fel, hogy az ezidőben a világban elő legfontossabb személy mellett állnak.

Ezt önmagáról sosem fogja kijelenteni. Ahhoz túl alázatos, ezért kell ezt helyette kimondani.

Így volt ez évszázadokkal ezelött. Egy asztalnál teázgattál Mohameddel, de nem tudtad kivel van dolgod. Nos, ő is ugyanúgy néz ki, mint bárki más. Nem sugározik belőle a Jelenlét. Nem sziporkázik, s nem olyan mindenható, hogy jelenlétében mindenki majdnemhogy elalélna. Ő egy ember, aki hayományos módon öltözködik, egy ember csupán. Tényleg az. Most is látom őt. Itt van. Semmiféle különlegesságről nincs itt szó. Keményen kellett prédikálnia ahhoz, hogy az emberek egyáltalán meghallgassák. Oly vakok voltak az emberek körülöte, hogy csak alig néhányan tudták meglátni őt. Ez a Hirnök dilemmája és terhe a Kinyilatkoztatásnak bármelyik idején is.

A Beavatás egy lökettel kezdődik. Elégedetlenséget indít be, azzal a felismeréssel egyidőben, hogy valamit keresel, hogy nem vagy megelégedve azzal, amivel rendelkezel, azzal ahol vagy, s azzal, amit csinálsz, mivel ezek egyike sem képviseli azt, ami vagy s amiért idejöttél.

Akik azt gondolják magukról, hogy elégedettek, nem fúrtak le eléggé önmaguk mélyére ahhoz, hogy észre tudnák venni, mennyire távol vannak attól, amiknek lenniük,, vagy amit tenniük kell.

Itt nem a boldogság a cél, hanem a felkészülés, a készenlét, a kapcsolat felvétel, az újraegyesülés, s végeredményben a világhoz szolgálati úton való hozzájárulás, bárhol legyen is az megfelelő az egyén számára. Ezért oly félrevezető és csalárd a boldogság keresése és követése, mivel a Kinyilatkoztatás megzavarja nyugalmadat. Kihívás elé állít téged.

Azt gondolod talán hogy Isten eljön majd megnyugtatni téged, amikor azért lettél a világba küldve, hogy azt tedd, amit most nem teszel, s aminek a megtételére semmi reményed nincs, hacscak nem valami nagyobb dolog adatik meg neked, hacsak ki nem hívnak téged a tömegből, hacsak útirányodat az Ég hatalma meg nem változtatja?

Egy pötty maradsz csupán az óceán felszínén, önmagad és mások számára ismeretlenül. Mégha magasabb poziciód van s vagyonra és társadalmi státuszra is tettél szert, életed üressége mindent át fog hatni, amíg meg nem találod nagyobb munkádat s a legjobb képességed szerint végzed el azt.

Akik ezt teszik, olyan elégedettséget, jelentőséget és hatalmat fognak megtapasztalni, ami mindenki másnál hiányzik, bármi mással is akarnák azt pótolni.

Isten Új Kinyilatkoztatása megvilágítja majd, mis is az emberi spirtualitás természete, amire szokások és politikai manipuláció formájában a kultúra rakódott rá. Rávilágít neked majd arra, hogy két elmével születtél — egy világi elmével, aminek a felétételeit a világ szabta meg, s egy benned levő mélyebb elmével, ami még mindig Istenhez fűz téged. Világossá teszi majd elötted, hogy az intellektnek határai vannak, s ezeken a határokon túljutva az elme felszíne alá kell lehatolnod.

Viágossá teszi majd továbbá elötted, hogy nagyobb munkád elvégzésén és sorsodon kívülre helyezve magad képtelen vagy beteljesülésre jutni, s hogy mindenféle kéjhahászás ideiglenes lesz csupán, s lelked mélyebb szükségleteit nem fogja tudni kielégíteni.

Világossá teszi majd azt is elötted, hogy nagy változások idején élsz, amikoris az emberiségnek a világegyetemben való elszigeteltségének az ideje lejár, s a változás Nagy Hullámai fognak becsapni a világba — nagy felfordulásnak és bizonytalanságnak, valamint a Kinyilatkoztatás bekövetkeztének az ideje lesz ez.

Az emberek sok mindent várnak el a Hirnöktől — hogy majd adományokat osztogat, csodákat művel, abban reménykedve, hogy ezzel majd olyan valakiben fognak hinni, aki természet feletti hatalommal rendelkezik, továbbá hogy jelenléte és munkássága majd meggazdagítja a saját életüket. Csakódni fognak, miként a korábbi Hirnökök is csalódást okoztak sok ember számára ezen a téren. Ezért tagadják meg, vetik meg és kerülik el a Hirnököket, egyes esetekben pedig még meg is ölték őket, mivel az emberek nem kapják meg azt, amit akarnak. Csak azt képesek befogadni, amire igazán szükségük van.

Az emberek kívánsága és a Menny Akarata annyira különböznek egymástól. Ha viszont igazán az élet kívánalmainak a mélyére látnál, az életbenmaradás egyszerű szükségletein kívül, amelyek a világban a stabilitás és a biztonság kellékei, akkor megláthatnád, hogy amit te akarsz és ami a Menny Akarata, azok valójában egy és ugyanaz. Ez a felismerés viszont csak az egyén legmélyebb szintű, önmagával szembeni őszintesége útján kerülhet elő.

Nem igen valószínű, hogy erre még most eljutottál volna, te viszont, aki hallod a szavainkat, eljutottál most oda, ahol a Beavatás megtörténhet. Szíveddel kell hallgatnod, nem ítéleteiddel és elképzeléseiddel, s azokkal a követelményekkel, amikről azt gondolod, hogy a Kinyilatkoztatás szükségesek, különben nem lenne az valós és jelentős számodra, mintha ebben a dologban te dönteni tudnál.

Még saját nyomorúságukban sincs az emberekben annyi alázatosság, hogy fel tudnák ismerni, mennyire nem az ő dolguk a Teremtővel és a Menny Akaratával kapcsolatos alapvető feltételeket megteremteni.

Vallásos hitnézeteid útján ezt képtelen vagy létrehozni, hiszen ez a hit birodalmán túlról jön létre. Hitnézeteiddel nem jutsz el Ősi Otthonodba, mennyei állapotodba, mert a hitnézetek túl gyengék, túl időhöz kötöttek. Amikor e világból eltávozol, hitnézeteid megszűnnek. A testtel együtt mind el fog múlni. Úgy fogsz maradni, ahogyan valójában vagy.

Szellemi Családod fogadtatásában fogsz részesülni, ahol megkérdik majd tőled, hogy elvégeztél-e bizonyos dolgokat, s abban a pillanatban, hitnézeteid terhétől és megkötöttségétől mentesülni fogsz, miközben a napnál világosabb lesz elötted, hogy ezeket az alapvető funkciókat betöltötted-e vagy sem. És itt nem leszel elítélve, ha nem tettél ennek eleget. Arról lesz itt csupán szó, hogy munkádat még nem végezted el.

A Mennybe vissazvezető utadért ugyanis meg kell dolgozni. Szolgálnod kell ezt az elválasztott világot, ezt az elválasztott világegyetemet. Visszatérésednek a szolgálat és az önamgad fejlesztése az ára, amit meg kell fizetned. Ősi Otthonodba nem térhetsz vissza mint nyomorúságos, viszályoskodó, pereskedő, keserves személy. A Menny Pokolnak tűnne neked, ha ez az eset állna fenn.

Isten nem fogja egyszerűen megszüntetni ezeket a problémákat, mivel nem Ő hozta létre őket. Ezeket meg nem teremtetté kell tenni. Isten megadta neked aTudás hatalmát, azt a mélységes intelligenciát és azt a nagyszerű elhivást, mellyel kitörölheted korábbi életed és léted tragédiáját, hogy helyre tudd állítani méltóságodat és célodat, aminek jogos visszaszerzése rajtad múlik, valamint szolgálatod célját.

Mindezt a Beavatás indítja be. Ahhoz viszont, hogy az igaz és hatásos lehessen, annak a Beavatással kell beindulnia. Ezzel határozza meg Isten a kapcsolatvétel feltételeit, s ezzel indítja beaz Otthonodba való visszatérésedet.

Saját magadat magadtól nem tudod visszajuttatni eredeti állapotodba, hiszen nem ismered az oda vezető utat. Nem követheted egyszerűen csak valakinek az előírását, mivel a Tudással és a Jelenléttel való kapcsolatvétel valahol útközben kell megtörténjen, különben csak egy intellektuális vállakozásról, s nem a lélek hazatéréséről lenne itt szó.

Avilágnak kevés ideje van hátra. Nincs időd évtizedeket és századokat önmagad tökéletesítésére vagy dilemmáid egyengetésére fordítani.. Az elhivatás mostanra szól. Késői órában vagyunk.

Ez nyomással fog járni számod, ha erre reagálni fogsz, a nyomással pedig lecsökken majd a reagásálásra és a felkészülésre rendelkezésedre álló idó. És ez az a nagy áldás, hiszen az idő a szenvedéssel egyenlő mindazok számára, akik nem tudnak erre reagálni.

Az adomány a bensődben van, csakhogy nem tudod a kaput megnyitni. Nincs hozzá kulcsod. Nem tudod mélyebb természetedet felfedezni, mivel nem látod át a dolgok egészét. Még nem léptél viszonyba a Forrásoddal, mivel maga a mélyebb természeted jelenti a Forrásoddal való viszonyodat. Hogyan is találhatnál erre rá míg elválasztásban élsz, elveszetten hánykódva a világ óceánjain?

Ez a Menny ajándéka — hogy életed meg legyen váltva, amihez viszont engedned kell, hogyaz ehhez vezető út feltáuljon elötted. Reagálnod kell a Kinyilakoztatásra. Amennyiben nem reagáltál Isten korábbi Kinyilatkoztatásaira, ezt most az itteni Új Kinyilatkoztatással viszont megteheted.

Eljön az a pont, a kétségbeesés vagy a kiábrándultság pillanatában, amikor egy mélyebbről jövő kavargást érzel majd magadban. Akkor fogod majd felismerni, hogy valami nagyobb célból jöttél ide, amit még ugyan nem fedeztél fel, de ami rád vár, arra a pillanatraa, amikor életed elhívása elhangzik.

4. Isten Újra Szólt

Amint Isten Hirnöklnek,
Marshall Vian Summers-nek lett kijelentve
2011, február 24-én
Boulder, Colorado-ban (USA)

Isten újra szólt. Isten újra szólt mivel a világ a legnagyobb vajúdásával, a legnehezz megpróbáltasával találja magát szembe. Az emberi család egy olyan környezeti katasztrófát hozott létre, melynek mellékhatásai az egész civilizációt képesek aláásni — egy több tényezőből álló katasztrófát hozhatnak létre; olyan katasztrófát, amely meg fogja változtatni a környezetet, kiszívja talajaid erejét, kiszárítja folyóidat; olyan katasztrófáról van szó, ami növvekedésednek és terjeszkedésednek véget vet; olyan kataszrófáról, ami a világ val vtizedeken és évszázadokon át tartó visszélés termékét fogja eredményezni, amikoris nem gondoltak arra, hogy mi mindennel fog ez másnap járni, mintha a világnak végtelen bősége lenne, amit határtalanul ki lehetne aknázni.

A világ vallásai, melyek mindegyikét Isten indította útjukra, egymással viszályoskodnak — néha erőszakosan, gyakran pedig igen nagy hévvel — elsőbbségért és elismrésért versenyezve, sok esetben pedig még a felsőbbségüket is hangozatatva, vagy még akár azt is, hogy ők Isten Kinyilatkoztatásának az egyetlen igazi megnyílvánulása, az egyetlen követendó igaz út.

Isten újra szólt, mivelhogy az emberiség teljesen kifosztotta a világot, s ezzel egy esetleges nagyméretű hiányokhoz és viszályokhoz vezető helyzetbe sodorta magát.

Isten újra szólt, mivel a vallás kudarcot vallott az egység létrehozása terén, néhány egyén s egy maréknyi szervezet kivételével csupán. Nem tudta áthidalni az emberek törzsi identitásának a problémáját, aminek a legyőzése egy világközösség megalapításának az előfeltétele volt — hogy az emberek képesek legyenek felülkerekedni saját csoportjukhoz, saját vallásos identitásukhoz, saját egyéni szokásaihoz és kulturájukhoz való ragaszkodásukon, amivel lehetővé tenné számukra, hogy egyetlen világközösséggé váljanak.

Ez az emberiségnek az az evolúciója, amely a kulturális kifejezés nagyobb változatatosságának tud utat nyitni, ugyanakkor egy olyan életre is lehtőséget teremt a emberek számára, ahol egymással képesek kommunikálni, alkotásaikat pedig egymással megosztani.

Isten újra szólt, még akkor is ha ezt sokan lehetetlennek tartják, azt gondolva, hogy az utolsó próféta már megadta a nagy és végső üzenetet a világ számára. De ki az, aki ilyen kijelentéssel tudna előallni? Még Isten Hirnökei sem állíthatnak ilyesmit. Isten ugyanis akkor kommunikál, amikor akar, s emberi elképzelések és hitnézetek Őt egyáltalán nem kötelekzik. Miféle arcátlanság azt képzelni, hogy a minden világegyetem Teremtője elé emberi vélelem és óvaintés gátat tudna emelni.

Ezért szólt Isten újra, nagy korrrigálásokra van ugyanis itt szükség az életedre, a világra s a világon túlra vonatkozó, Istenről alkotott fogalmad értelmezése terén, tudniillik miről is van itt szo, amikor az univerzum Nagyobb Közösségén belüli életről, jelenlétről és hatalomról beszélünk. Az emberiség az űr küszöbén áll, egy Nagyobb Közösséggel való találkozás küszöbén — egy olyan Nagyobb Közösséggel, amely sokszorta bonyolultabb, sokkal nagyobb igényeket támasztó s nagyobb kihívással járó, mint amivel az emberi családnak valaha is szembe kellett találnia magát.

Úgy lehet ezt elképzelni, mintha az emberiség kamaszként pottyanna be a felnőtt-világba, persze véleményezetten és önhitten, ugyanakkor viszont tudatlanul és veszélyes naívitással is egyben a felnőtt-világgal együjjtáró valóságokat és nehézségeket illetően.

Az evolució előrehaladása és folyamata most erre a nagy küszöbre juttatta el az emberiséget. Egy erőforrásaiban csökkenő, s egy egyre növekvő népességgel rendelkező világban élve, most viszont egy Nagyobb Közösségen belüli élet valóságával, nehézségével és nagyobb lehetőségével kell szembenézzen.

Félelmeiden, aggodalmaidon, kerteléseiden és tagadásodon túllépve meg fogod látni, hogy a világra bekövetkező változás Nagy Hullámai , valamint az emberiségnek a világegyetemben levő intelligens élettel való találkozása képezi azt a két legfőbb dolgot, a két legerősebb ösztönzést arra, hogy az emberiséget végre együttműködésre ösztökélje magát, hogy egy működőképes és igazságos világrendet tudjon létrehozni, egy olyan stabil világot, amire még azelött soha nem volt példa.

Ennek a stabilitásnak nem lehet egy elnyomó uralom az ára, különben nem fog létrejönni. Ez most a szükség miatt fog napvilágot látni, különben az egymással versengő s az egymással harcoló nemzetek ezzel csak még fokozottabb mértkékben, s még gyorsabb ütemben fogják a világ tartalékait kiszipolyozni.

A változó éghajlat valamint a változó környezet miatt, a nemtetek együttműködésére lesz szükség, amennyiben a nehézségeket át akarják vészelni, s egyben gondoskodni szeretnének népük ellátásáról. Ez az egyéként rendkívüli egyszerű és elemi szinten mozgó élet egy olyan modern elme útvesztőjében kallódik, ami annyira megszállottan hajszolja vágyait és félelmeit, fantáziáit és művi alkotásait, hogy egyszerűen képtelen maga az élet valóságait meglátni.

Tedd csak tönkre környezetedet, aztán meglátod az fog téged tönkretenni. Ellenhatást gyakorol majd rád. Háborúskidjatok csak egymással, s a háború életetek örökös velejárója lesz. A [régi] sérelmek sebei kinyílnak, s új sérelmek fognak felszakadozni.

A világnak Új Kinyilatkoztatásra van szüksége. A Kereszténység nem tudja a világot megmenteni. Az Iszlám sem tudja a világot megmenteni. A Buddhizmus és a Hindúizmus sem tudják a világot megmenteni. A Júdaizmas megalapításának pedig a világ megmentése soha nem állt a céljában.

Mivel most egy olyan világközösségben élsz, amely nagyon is egymásrautalt, rendkívül törékennyé és sebezhetővé vált a belső összeomlás, a külső versengés s a beavatkozás veszélyeinek, elérkezett az idő arra, hogy az emberiség végre felnőjjön. Itt most ez a szívbeli változás ideje minden nép és nemzet számára — a helyzet megvalóságával való szembenézésnek az ideje, valamint a változás Nagy Hullámai megértésésének az ideje, hogy annak az ereje és kihatásai miként fogják a világot érinteni, s a stabilitsát aláásni.

Annak van most itt az ideje, hogy Isten újra szóljon. Isten ezzel persze tisztában van, noha vajmi kevesen ismerik ezt fel. Sokan a korábbi próféciák beteljesedését várják — Imam, Maitreya vagy Jézus visszatérését. A helyezt csupán az, hogy ők nem fognak visszatérni. Akik pedig efféle jogosultságra és identitásokra hivatkozva állnak majd elő, nem a szellemileg megvilágosult vagy a szellemi adományokkal megáltdott egyének köül fognak jönni, hanem a Nagyobb Közösségből, akik azért vannak itt, hogy az emberiség balgaságát s elvárásait kihasználják.

Isten újra szólt. Hacsak őszintén fel tudnád ismerni mennyire szükség van most erre — életedre, közösségedre s családodra nézve, a nemztednek s a nemzeteid közt — akkor tudnád csak igazán meglátni az Új Kinyilatkoztatás szükségsségét, s egyben azt is, hogy tényleg a Kinyilatkoztatás idején éltsz.

Itt aztán teljesen tisztában kell lenned azzal, hogy Isten nem egy szuperhőst fog adni neked, akiben majd hinned kell. Isten nem egy követendő hatalmas doktrinát fog adni neked, amiben ha elbuksz, súlyos büntetés terhe alá kerülsz. Isten nem azt kéri tőled, hogy hitetedet egyetlen tanítóba vesd. Isten nem kívánja meg tőled, hogy egyetlen teológiát vagy egyetlen filozófiát kövess.

Isten ehelyett az egyént a Tudás hatalmávalt adományozza meg, s ezzel a hatalommal együtt, a világ iránti felelősséggel és szolgálattal. Isten nem fog az emberiségnek egy új eszmét adni, amin az emberek akár vitatkozni fognak, vagy éppen fel fognak hagyni vele. Ennél egy sokkal alapvetőbb dolgot fog neked adni, amit csakis egy olyan világközösségnek lehet megadni, ami most nagy veszélynek és viszálynak van kitéve.

Ez egy fejlettebb és előrehaladottabb Kinyilatkoztatás — ami ezúttal nem egyszerű mesék vagy anekdóták, intelmek, egyszerú pásztori tájak, misztikus identitások formájában jelentkezik, amik mind megvilágosodást igértek, hanem az egyén felismerési készségére és felelősségérzetésre hivatkozva szól, s ami nem csupán az egyén megmentését, hanem az egész emberi civilizáció megmentését tűzte ki céljául.

Az emberek ez a kezdetben nem fogják megérteni, mivel nem látják az emberiséget fenyegető nagy veszélyt. Azt képzelik az élet majd megy tovább, ahogy azelött ment, talán valamivel több problémámával, nehezebben és több bizonytalanság kiséretében. Nem veszik észre, hogy egy új világban élnek — olyan világban, amely megváltozott anélkül, hogy észrevették volna, olyan világban, amely nem ugyanaz lesz, mint amiben ők maguk felnőttek, s egészen más, mint amuilyen szüleik és elődeik világa volt. Rá fognak jönni, hogy a bensőjükben levő Tudás vezérlése nélkül el vannak veszve ebben a világban — ebben a világban, amely egyre zavarodottabb s egyre bizonytalanabb kezd lenni.

Egy bizonyos ponton túl már nem fogsz tudni ezelől elmenekülni. Nem élhetsz tovább a fantázia vagy a tagadás világában, szüleidet vagy kultúrádat vagy szervezetedet vagy kormányaidat korholva, ellenszenvvel lenni azok iránt. A leszámolásnak ugyanis mindenképpen meg kell történnie, s minél hamarabb következik ez be az egyén életében, annál hamarabb fog majd ő saját életével számot vetni.

Az emberiség sorsát a saját döntéseiből származó következmények fogják meghatározni. Itt mit sem számít, hogy egy nemzet vezetője vagy, vagy egy városon kívül élő szegény ember, mert ami döntéseidre kihat, amit magadon és másokon belül látsz és hallasz, azok fogják eldönteni miféle döntések következményeinek a jegyében fogsz cselekedni a vátozás Nagy Hullámait illeőten, s hogy mekkora bölcsességgel tudod majd saját körülményeidet irányítani, azok nehézségi fokától teljesen függetlenül.

Isten olyasmit ad az emberiségnek, amiről még nem is tudja, hogy ilyesmire szüksége van — az egyetlen kulcsfontosságú elemet, a hiányzó részecskét,csak Isten képes megadni, mármint az erőt, a hatalmat és a látomást, amiket megintcsak egyedül Isten tudja megadni. Ezek hiányában technológiátd nem lesz képes téged megmenteni. Zsenialitásod sem lesz képes megmeneni. A szerencse sem fog megmenteni. A tagadás vagy a kerülgető taktikáid sem fognak megmenteni. Hobbikba és a szórakozás mindenféle formáiba merülve sem fogsz tudni megmenekülni.

Isten ezért szólt most újra. Az Üzenet nyilt és őszinte. Márpedig anyira őszinte, hogy az emberek menekülni fognak előle. Annyira őszinte, hogy talán még meg is zavarja azt, aki kezdetben képes befogadni. Azért annyira őszinte, mivel ugyanazt az őszinteséget kívánja meg tőled. Felszólít, hogy azonosulj azzal, amivel Isten a bensődben felvértezett téged, s hogy hozd rendbe magadban azt a részt, ami a világban való éléted termékének az eredménye — ami nagy elvárásnak tűnik, ugyanakkor egyben jogos elvárás is, ha képes akarsz lenni szembenézni egy hanyatlásban levő világgal, s számot vetni a Nagyobb Közösségben levő realitásokkal, ahol a gyermekies és ostoba magatartás csak árt majd neked, s le fog gyengíteni.

A világ megváltozott. Isten nagyszerű Kinyilatkoztatásainak most egy magasabb kifejezési fokra kell emelkedniük — nem azért, hogy kiiktassa őket, hanem azért, hogy inkább kiemelje, megtisztítsa és összehangolja őket. Mindegyikük ugyanis a Tudáshoz vetető ösvénynek a része. Ez a valódi szerepük. A kormányok, egyének, intézmények és a hatalomra és felsöbbbségre törekvő nemzetek ezeket addig csűrték-csavarták, míg valami egész más lett belőlük. Kultúrákkal, szokásokkal, valalmint helyi szemléletekkel annyira átötvözték, hogy eredeti lényegük és céljuk szinte felismerhetetlenné vált.

Itt az embereknek a spiritualitás lényegókez való visszatérítéséről van szó, az egyénen belüli Tudás hatalmához és jelenlétéhez, maga a Tudás hatalmához és jelenlétéhez — ez az a nagyobb intelligencia, amit Isten minden egyes személynek megadott, hogy embercsoportok és nemzetek útján előmozdítsák a szabadság és a megbocsátás, a felismerés, a kommunikáció, a munka, az erőfeszítések és a felelőssége ügyét. Itt nem lehet többé szabad választásról szó, mert az amivel a világ most készül szembenézni, annak terhei és követelményei sokkal nagyobbak annál. A rád váró döntések következményei még nagyobb súllyal fognak rád és másokra nehezedni.

A változás Nagy Hullámaival nem lehet szórakozni. A Nagyobb Közösség küszöbén találod magad most. Csak Isten tud erre a két nagy realitásra felkészíteni téged. Isten pedig most adja meg neked a felkészülés szükséges és fontos komponenseit.

Isten noha megadja a világnak, amire szüksége van, az emberek viszont ezt nem látják. Harcias szellemű vezetőre számítanak. Katonai erőt akarnak. Barabbást akarják, nem Jézust. A földek urát, nem a Mennyek Urát akarják. Anyagi vonatkozásokban akarják és keresik a hatalmat és a megoldást. Azt akarják, hogy valaki megoldja majd helyettük a problémáikat. Á gyeplőt ki akarják adni a kezükből, ahelyett hogy elfogadnák a felelősség ajándékát.

Az Új Üzenet csodája minden eddigi Kinyilatkoztatás csodája. A személyes kinyilatkoztatás csodája. A személyes megváltás csodája. A társadalom s a mások iránti személyes és egyéni felelősség és szolgálat csodája. Az adományozás csodája. A megbocsátás csodája. Egy másik személlyel való mélyebb szintű rezonanciának a csodája, ami az értelem birodalmát s hatáskörét felülmúlja. Ez a te igazi valóságod, ami egy nehézségekkel teli s ideiglenes világban jut kifejezésre.

A dolgok kimenetelét illeően az fogja itt igazán a különbséget meghozni, hogy minek alapján hozozd majd meg a döntlseidet. Isten vezérlésül adta meg neked a hangot és a lelkiismeretet, ez viszont nem a te hangod vagy a te lelkiismereted. Ez egy nagyobb hangnak, egy nagyobb lelkiismeretnek a része.

Isten nem uralkodikk a világ felett, nem ő irányítja az időjárást. Nem Isten a szerencsétlenségek s a katasztrófák, a hurrikánok s a földrengések, valamint az árvizek forrása. Mindez nem más, mint a természet működésének a kihatásai.

Isten ebbe a minden nehézsége és kiszámíthatatlansága elleni gyönyörűséges világba küldtött téged visszakövetelni és visszaszerezni a Tudás hatalmát, hogy ez a hatalom vezéreljen téged mindazt megadni, aminek a megadására speciálisan te letttél felvértezve, s ahol a te szolgálatod lehet a leghatékonyabb.

Mindez persze felülmúlja az emberi értelmet, azt ugyanis sosem leszel képes megérteni, hogy a Teremtés s a Menny funkciója miben áll, hisz ez messze túlnyúlik a fizikai világegyetemen, ami már önmagában is annyira terebélyes, hogy egyetlen faj sem volt képes ezidáig a méretét vagy értelmét egészében felfogni.

Itt a gyakorlatias s a misztikus egymásba fonódik. A külső és a belső itt lényegüket illetően összefutnak. Itt az elmét egy nagyobb intelligencia vezérli, hogy az értelem hatalmas kapacitását fel lehessen bölcsen használni és a gyakorlatba átültetni. Itt az emberek nemcsak a saját ügyeinek a rendbehozataláért és kiegyensúlyozásáért felelősek, hanem azért is hogy meglássák, mit tudnának tenni emberi család támagatása érdekében, s adományaikkal hol tudnánakk a legjobban szolgálni.

A jövőben nagy egyuttérzéssel kell a világra tekintened. Sok kudarcot és veszteséget fogsz látni. Nagy ostobaságokat, sőt még az emberiség ismételt és végletekbe menő élvhajhászó magatartását is fogod látni. Ettól fogod tudni teljesen leválasztani magad, mivel szolgálatod ehhez köt téged, célod és sorsod pedig ezzel fonódnak össze.

Itt nem a béke a cél. Itt a szolgálat a cél. Ezt még a legnagyobb szenteknek is be kellett látniuk, amint a világba való kiküldetésüket és prédikáló szolgálatukat ott vetették be, ahol csak lehetőség kínálkozott nekik rá.

A világban elért eredményeidet, még szellemi dolgok terén elért eredményeidet is a szolgálatra, a körülötted levők terhének a megkönnyítésére kell felhasználni, az emberek buzdításásra, hogy forrásuk és az Istenhez fűződő kapcsolatuk hatalmához és jelenlétéhez tudjanak vissszatérni — bármilféle hitnézet vagy szimbolumok vagy képek vagy személyiségek is ihlesssék őket erre.

Amit itt lényeges és fontos követni és felismerni az az, hogy két elme szintjén éled életedet — a világi elme s a Tudás elméje szintjén. Ez mindenkire egyaránt vonatkozik, nemcsak egyetlen törzsre, egyetlen csoportra, a történelem egyetlen időszakára vagy akár az emberiség e világon való jelenlétének hosszú történelmének egyetlen nagy epizódjára.

Isten most újra nagyobb dolgok kapcsán szólt — a mindennapi egyszerű dolgokon túlmenően, de egyben a nagyon is mindennapi és fontos dolgokra vonatkozóan is. Isten a Nagyobb Közösségről szólt, a változás Nagy Hullámairól, a benső valóságod értelméről, s arról a lényeges törekvésről, amellyel a Tudáshozl való viszonyulásodat vissza tudod szerezni, s amely vezérelni, védelmezni és kiséretül fog melléd szegülni életed nagyobb eredményeinek az elérésében.

Ez egy hatalmas áttörést jelent az egyén életében. Egyének döntésein fog az emberiség sorsa és jövője múlni. Attól fuggően, hogy döntéseiket mire alapozzák — ambícióra, hitnézetre, félelemre, büszkeségre, korábbi értlemükre vagy arra a nagyobb ihletettségre, amivel csak a Tudás tud nekik szolgálni —, az fogja minden egyes helyzet kimenetelét meghatározni.

Isten újra szólt. A Kinyilatkotatáshoz kell jönnöd ahhoz, hogy ezt meg tudd látni. Ne viselkedj ostoba módon azzal, hogy elkülönülsz ettől s elítéled, vagy hogy akár a megértésével próbálkozol, hiszen képtelen vagy ezt mégérteni. Ítélkezéseddel pedig csak saját ostobaságod és őszinteséged hiányáról teszel majd bizonyságot.

Ez a Kinyilatkoztatásnak a nagy ideje. A jövőre való felkészülés nagy ideje. Nagyszerű idő ez életed egyensúlyba hozatalára és összehangolására, továbbá egy új világban való élet felkészülésre, egy nagy igényeket támasztó világra, de egyben magában egy megváltást hordozó világra is, amennyiben az emberiség amellett teszi le a voksot, hogy Isten betartja majd Isten gondoskodását.